Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés
NÁDASDY II. TAMÁS ÉS A BOCSKAI-FELKELÉS 833 azon meggyőződéssel akasztott pert Nádasdy Tamás nyakába, hogy szerinte gersei Pethő Zsuzsannával kötött házassága vérfertőzés, hiszen Pethő Zsuzsanna újdonsült jegyese édesanyjának, Choron Margitnak az unokahúga. Emiatt birtokelkobzás is fenyegette a vőlegényt.50 Szűk évtizedes huzavona után Nádasdy Tamás 1599-ben Radkersburgban mégis nőül vehette mennyasszonyát, de az őt ért méltánytalanságot nem feledte. Bocskai mellett tett kitérőjét Rudolf király végül megbocsátotta, többek között a bécsi béke említett pontjában „engesztelte ki" utólag a „tékozló fiút". Majd Nádasdy atyai nagybátyja, Nádasdy II. Ferenc özvegye (Báthory Erzsébet) lesz kénytelen évek múltán megtapasztalni a justo titulo, a törvényesség jogcímén indított klasszikus birtokszerzési kísérletet.5 1 Nádasdy Tamás őhozzá képest meglepően jól járt. Ezt azonban elsősorban a Bocskai-felkelést lezáró, ellentmondásoktól sem mentes, különleges békealku erejének köszönhette.5 2 Érthető tehát, ha fel kell tennünk a kérdést, vajon Nádasdy Tamás valóban a törökös utat választotta-e? Nádasdy 1605. szeptember 22-én, Jánosházáról kelt levelében ezt írta Hans Walter kőszegi német lelkésznek: „Most nem tudok mást írni, minthogy mikor fog a három ország a pápától, a jezsuitáktól és az evangéliumot üldöző fejedelmektől megszabadulni, s értünk, magyarokért, hazánk szabadságáért, hitünkért harcba szállni; akkor készek leszünk meghalni értük, s akkor sem a török, sem a tatár nem emészti őket és vagyonukat. Máskülönben elpusztulunk, [...] soha nagyobb hatalom nem volt a földön, mint aminők mi lennénk, ha egyszer az Ausztriai Háztól megszabadulnánk."53 A levél e részlete rövidsége ellenére is sokatmondó. Benne egyértelmű, hogy Nádasdy Tamás Habsburg-ellenes volt, és nagyon bánta az ország három részre szakadását. Világos, hogy kiktől féltette a magyar rendi kiváltságokat és a vallási szabadságot. Érvelésébe bevonta a török és a tatár jelenlétet, annak okát egyben össze is kötötte a katolikus hatalmakkal, az „oltár és a trón szövetségével". Egyértelműen láttatja a magyarországi megosztottság következményeit, és ki is mondja a rendi szabadság és a protestáns vallásszabadság egymásrautaltságát. Arra figyelmeztet azonban, hogy a Habsburg-alávetettség az akadálya annak, hogy a magyar — úgymond — a legnagyobb legyen. A törökök magyarországi hódoltságát is a Habsburg-hatalommal indokolja. A magyar rendek védelmét el is várja tőlük, és a Habsburg-magyar érdekegyesítés esetére készen állnának a rendek a legnagyobb áldozatvállalásra is. A részlet Nádasdy Tamás politikai krédója egyben, amely megmagyarázza török orientációját, ha nem is zárja ki a Habsburgot. Ehhez kísértetiesen hasonló gondolatokat fejtett ki, amikor Dersffy Ferenccel közösen levelet írt Adam von Trauttmansdorff ezredesnek: „Az urak azonban nagyon jól tudják — írták —, hogy mi is keresztények vagyunk, és nem semmirekellő emberek, akik az urak romlását kívánják, Magyarázó jegyz. Márkus Dezső. Bp. 1899. 968-969.: Pacificatio Vienensis anno. Ad duodecim. 1606. 50 Bessenyei J.\ Nádasdyak i. m. 64. 51 Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Bp. 1984. 26-67., ill. újabban Lengyel Tünde - Várkonyi Gábor: Báthory Erzsébet. Egy asszony élete. Bp. 2010. főként 213-343. 52 Újabban Pálffy G.: Győztes szabadságharc? i. m. 48-66. 53 VaML KFL Act. Misc. Jánosháza, 1605. szept. 22.
