Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés

NÁDASDY II. TAMÁS ÉS A BOCSKAI-FELKELÉS 833 azon meggyőződéssel akasztott pert Nádasdy Tamás nyakába, hogy szerinte gersei Pethő Zsuzsannával kötött házassága vérfertőzés, hiszen Pethő Zsuzsan­na újdonsült jegyese édesanyjának, Choron Margitnak az unokahúga. Emiatt birtokelkobzás is fenyegette a vőlegényt.50 Szűk évtizedes huzavona után Ná­dasdy Tamás 1599-ben Radkersburgban mégis nőül vehette mennyasszonyát, de az őt ért méltánytalanságot nem feledte. Bocskai mellett tett kitérőjét Ru­dolf király végül megbocsátotta, többek között a bécsi béke említett pontjában „engesztelte ki" utólag a „tékozló fiút". Majd Nádasdy atyai nagybátyja, Ná­dasdy II. Ferenc özvegye (Báthory Erzsébet) lesz kénytelen évek múltán megta­pasztalni a justo titulo, a törvényesség jogcímén indított klasszikus birtokszer­zési kísérletet.5 1 Nádasdy Tamás őhozzá képest meglepően jól járt. Ezt azonban elsősorban a Bocskai-felkelést lezáró, ellentmondásoktól sem mentes, különle­ges békealku erejének köszönhette.5 2 Érthető tehát, ha fel kell tennünk a kérdést, vajon Nádasdy Tamás való­ban a törökös utat választotta-e? Nádasdy 1605. szeptember 22-én, Jánosházá­ról kelt levelében ezt írta Hans Walter kőszegi német lelkésznek: „Most nem tudok mást írni, minthogy mikor fog a három ország a pápától, a jezsuitáktól és az evangéliumot üldöző fejedelmektől megszabadulni, s értünk, magyarokért, hazánk szabadságáért, hitünkért harcba szállni; akkor készek leszünk meghal­ni értük, s akkor sem a török, sem a tatár nem emészti őket és vagyonukat. Máskülönben elpusztulunk, [...] soha nagyobb hatalom nem volt a földön, mint aminők mi lennénk, ha egyszer az Ausztriai Háztól megszabadulnánk."53 A levél e részlete rövidsége ellenére is sokatmondó. Benne egyértelmű, hogy Nádasdy Tamás Habsburg-ellenes volt, és nagyon bánta az ország három részre szakadását. Világos, hogy kiktől féltette a magyar rendi kiváltságokat és a vallási szabadságot. Érvelésébe bevonta a török és a tatár jelenlétet, annak okát egyben össze is kötötte a katolikus hatalmakkal, az „oltár és a trón szövet­ségével". Egyértelműen láttatja a magyarországi megosztottság következmé­nyeit, és ki is mondja a rendi szabadság és a protestáns vallásszabadság egy­másrautaltságát. Arra figyelmeztet azonban, hogy a Habsburg-alávetettség az akadálya annak, hogy a magyar — úgymond — a legnagyobb legyen. A törökök magyarországi hódoltságát is a Habsburg-hatalommal indokolja. A magyar ren­dek védelmét el is várja tőlük, és a Habsburg-magyar érdekegyesítés esetére készen állnának a rendek a legnagyobb áldozatvállalásra is. A részlet Nádasdy Tamás politikai krédója egyben, amely megmagyarázza török orientációját, ha nem is zárja ki a Habsburgot. Ehhez kísértetiesen hasonló gondolatokat fejtett ki, amikor Dersffy Ferenccel közösen levelet írt Adam von Trauttmansdorff ez­redesnek: „Az urak azonban nagyon jól tudják — írták —, hogy mi is kereszté­nyek vagyunk, és nem semmirekellő emberek, akik az urak romlását kívánják, Magyarázó jegyz. Márkus Dezső. Bp. 1899. 968-969.: Pacificatio Vienensis anno. Ad duodecim. 1606. 50 Bessenyei J.\ Nádasdyak i. m. 64. 51 Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Bp. 1984. 26-67., ill. újabban Lengyel Tünde - Vár­konyi Gábor: Báthory Erzsébet. Egy asszony élete. Bp. 2010. főként 213-343. 52 Újabban Pálffy G.: Győztes szabadságharc? i. m. 48-66. 53 VaML KFL Act. Misc. Jánosháza, 1605. szept. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom