Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés

KÖZLEMÉNYEK Bariska István NÁDASDY II. TAMÁS ÉS A BOCSKAI-FELKELÉS Bevezetés Az a körülmény, hogy a 16-17. század fordulóján a nyugat-magyarországi uradalmak Habsburg-koronazáloga már több mint másfélszáz évre nyúlt vissza, a birtokviszonyokban is nagyon mély következményekkel járt. Röviden összefoglalva a következőket tudjuk meggondolásra felkínálni. Az 1447. évi radkersburgi fegyverszünetet két magánjogi szerződéssel állandósították, nevezetesen az 1463. évi sopronival és az 1491. évi pozsonyival.1

III. Frigyes visszaadta a Szent Koronát és Sopront, de a nyugat-magyarországi uradalmak és várások többsége Habsburg-zálogon maradt. Ezért nevezzük az 1647-ig a bécsi kormányszervek gyámsága alatt hagyott birtokokat koronazálognak.2 Legtovább Borostyánkő, Fraknó, Kabold, Kismarton, Kőszeg, Szarvkő és Rohonc osztozott ebben a sorsban. A Habsburg-zálogra jutott országrész kormányzati, igazgatási, törvénykezési és bírói gyakorlat szempontjából átvette a mindenkori császári, tartományfejedelmi (landesfürstlich), tartományi rendi, uradalmi és városi (települési) gyakorlatot. Ennek a befolyásnak az erősítésére a Habsburgok al-zálogrendszert működtettek a nyugat-magyarországi záloghelyeken. E gyakorlat lényege az volt, hogy a koronazálogokat birtokosoknak adták tovább kezelésre, akik katonai vagy hivatalnoki szolgálataiért (nem ritkán a Habsburg uralkodókkal szembeni követeléseikért) az egész zálogbirtok jövedelmével rendelkeztek. A rendszer megszilárdulását az jelentette, hogy az éves jövedelemért legtöbb zálogváltságot kínáló családok kerültek a birtokok élére. Közöttük találjuk a Dürr, a Fürst, a Grafeneck, a Prüschenk (Hardegg), a Jurisics (Jurisic), a Königsberg, a Mittendorfer, a Pichler von Weitenegg, a Pottendorf, a Schönaich, a Siebenhirter, a Teufel, a Reufenbach, a Vels, a Weispriach, a Westfall, a Zebinger és a Zirkendörfer famíliákat.3 Ezzel a névsorral nem állíthatjuk, hogy a koronazálogokon nem lettek volna magyar birtokosok is. Elég itt mindenekelőtt a Balassi (Balassa), a Batthyány, a Báthory, a Choron (Csoron), az Erdődy, az Esterházy, a Liszthy, a Nádasdy, a Sárkány, a Széchy és a Zichy családra utalni. 1 Otto Aull: Friedensverträge, die das Burgenland betreffend. Burgenland (1930: Heft 3.) 50-52, ill. frissen vö. Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492). (Első közlemény) Századok 144. (2010: 2. sz.) 335-372. 2 Bariska István: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország 1447-1647. (Archívum Comitatus Castriferrei 2. Kismonográfiák alsorozat). Szombathely 2007. 34-35. 3 Elisabeth Gmoser: Geschichte der Herrschaft Güns als kaiserliches Kammergut unter österreichischer Verwaltung 1491-1647. Eisenstadt 2002. 63-95.