Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés
824 BARISKA ISTVÁN Azt nyugodtan leszögezhetjük, hogy ezek közül a Nádasdy és a Choron família jelentős szerepet játszott a nyugat-magyarországi zálogbirtokokon.4 A bécsi udvar és az alsó-ausztriai rendek a 16. derekától már „Nationalhungarn" kifejezéssel illették a magyar zálogbirtokosokat. Az Alsó-ausztriai Kamara pedig már 1546-ban állásfoglalást juttatott el I. Ferdinándhoz. Ebben arra kérte az uralkodót (mint főherceget), hogy a korona-zálogbirtokokat ne adja magyar nagyuraknak, mert ezzel csak az alsó-ausztriai rendek tiltakozását váltja ki. A „Nationalhungarn" kifejezés az alsó-ausztriai tartományi gyűlésben is toposszá vált. Ezen a magyarországi országos („National") rendeket értettek, azaz az ő szempontjukból nem stájert vagy éppen alsó-ausztriait.5 A szaporodó konfliktusokban ugyanis többnyire az örökös tartományok osztrák-stájer, illetve a nyugat-magyarországi korona-zálogbirtokok magyar rendjeinek érdekharca jutott kifejezésre. A magyar birtokosok a maguk magyar rendiségére és rendi-nemesi kiváltságaira hivatkozva adómentességet követeltek az alsó-ausztriai zálogbirtokokon is. Az alsó-ausztriai tartományi rendek ezért gazdasági háborűt hirdettek a koronazálog magyar kivitelére, nem egyszer azt is vállalva, hogy szembekerültek a bécsi udvar vám- és harmincad-politikájával. Amikor tehát a Choron-és a Nádasdy-rokonság a 16. század második felében nyugat-magyarországi Habsburg-zálogok birtokába jutott, a térség már túl volt a helyi tartományi és a magyar zálogbirtokosok első nagyobb összeütközésén, részben politikai, részben külpiaci konfliktusain. Mi sem volt jellemzőbb erre, hogy ebben az érdekharcban a Habsburg-udvar és az örökös tartományok rendjei is szembekerültek egymással. A kérdés többek között úgy vetődött fel, volt-e törekvés arra, vajon Bécs a nyugat-magyarországi zálogokat leszakítja-e a Magyar Korona testéről. Még fontosabb ehelyütt annak a megválaszolása, hogy miért akarta az udvar kizárni a magyar birtokosokat a nyugat-magyarországi zálogbirtoklásból. Azt tudni lehet, hogy az udvar és a kincstár többnyire távol akarta a magyarországi nemességet a nyugat-magyarországi záloguradalmaktól. Az más dolog, hogy ez nem sikerülhetett neki. Jó példa erre Batthyány I. Ferenc (1479-1566) feleségének, Svetkovits (Schwetkowitsch) Katalinnak az esete. Batthyány özvegye 1574 és 1576 között hosszú idő után először kapta meg magyar főnemes feleségeként a kőszegi uradalom zálogát. II. Miksa császár 1572 tavaszán először elutasítóan reagált Batthyányné Svetkovits Katalin folyamodványára, mondván, nem volna előnyös, ha a kőszegi uradalmat magyar birtokos asszonynak engednénk át.6 Az udvar persze tisztában volt azzal, hogy neuhofi Nikolaus Jurisic (Jurisics Miklós) felesége, Eleonora Svetkovits legközelebbi rokona zá-4 Az utóbbi családra újabban 1. részletesebben Varga Szabolcs: A devecseri Choronok. Fons 8. (2001: 3. sz.) 259-310. 5 Vö. Bariska István: Történeti kérdések a 16. századi Nyugat-Magyarországon. In: Nádasdy Tamás (1498-1562). Tudományos emlékülés. Sárvár, 1998. szeptember 10-11. Szerk. Söptei István. (Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai 3.) Sárvár 1999. 74^75. 6 Österreichisches Staatsarchiv, Wien (a továbbiakban ÖStA); Allgemeines Verwaltungsarchiv (AVA), Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA), Hofkammerarchiv (HKA), Niederösterreichische Herrschaftsakten (NÖHA) G(üns) [Herrschaft Güns] 68/A. fol. 604-608. Bécs, 1572. ápr. 2. Befehl Kaiser Maximilian II. an die Niederösterreichische Kammer. Abweisung Katharina Batthyány von der Herrschaft Güns betreffend.
