Századok – 2010

TÖRTÉNETI IRODALOM - Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban (Ism.: Halmágyi Miklós)

488 TÖRTÉNETI IRODALOM tak. Ebből azonban nem lehet a 10. századi magyarság egészének életmódjára messzemenő következtetéseket levonni. (Erről lásd Kristó Gyula: A X. század közepi magyarság „nomadizmusának" kérdéséhez. Ethnographia 93. [1982] 463-474.). Elter gazdag irodalomjegyzékkel és francia nyelvű rezümével zárja könyvét. Fontosnak érezzük a témában született újabb hazai eredményeket a francia mellett a pireneusi nyelveken is publikálni, annál is inkább, mert a félszigetről újabban az eddigieknél komolyabb érdeklődés mutatkozik a történelmi múlt közös pontjai iránt. (Ennek szép példája a Museu d'Historia de Catalunya és a Magyar Nemzeti Múzeum Királylányok messzi földről címmel, 2009. szeptember 5. és november 29. között megrendezett közös kiállítása és a kiállításról magyarul és katalánul megjelent katalógus: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Katalógus. Szerk. Ramon Sarobe, Tóth Csaba. Bp. 2009.). Elter István joggal ad hangot annak a reményének, hogy az arab szöveg újabb, fotómásolatban és arab nyomtatásban a magyar fordítással együtt történő, kritikai közzététele (51-64.) ösztönzőleg hathat a magyar vonatkozású arab források utóbbi évtizedekben megtorpanni látszó hazai kutatására. Ez azért is lenne fontos, mert az Ibn Hayyán-féle szöveg után valószínű, hogy a jövőben további források kerülnek elő, amelyek feltételezhetően újabb értékes adatokkal szolgálnak legkorábbi történelmünkről. A szerző emellett a jelen munkában — néhol átdolgozott formában közzétett — szöveg további elemzését is kívánatosnak tartja, új eredményeket várva. Történészként csak helyeselni lehet ezt az álláspontot. A jövőbeli kutatás számára Elter István könyve alapmű. Minden, a magyarság korai múltjával foglalkozó szakember és szakmán kívüli érdeklődő könyvtárában egyaránt megérdemelt helye van. Igaz Levente KIRÁLYLÁNYOK MESSZI FÖLDRŐL Magyarország és Katalónia a középkorban. Szerk. Ramon Sarobe, Tóth Csaba. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest 2009. 483 o. A magyar nyelven írt munkák nehezen hozzáférhetők a külföld számára, ezért fontos, hogy kultúránkat, történelmünket idegen nyelven írt művek és szemléletes kiállítások útján ismerje meg a nagyvilág közönsége. Az utóbbi években több olyan kiállítás és azokhoz kapcsolódó tanulmánykötet látott napvilágot, melyek a külföld számára közelebb hozhatják a magyar történelmet. Ilyen volt az „Őseinket felhozád ..." A honfoglaló magyarság (Bp. 1996.) című kötet és kiállítás, melyet magyarországi helyszínek után több európai nagyvárosban is bemutattak. Nemzetközi összefogás eredményeként jött létre a Luxemburg Zsigmond korabeli művészetet és kultúrát bemutató kötet és kiállítás, melyet 2006-ban Budapesten és Luxemburgban tekinthetett meg a közönség (Sigismundus rex et imperátor: Művészet és kultúra Luxemburg Zsigmond korában 1387-1437. Bp. 2006.). Megemlítendő az Európa közepe 1000 körül kiállítás és kötet (Stuttgart 2000.) melyben cseh, lengyel, szlovák, német és magyar kutatók mutatták be a térség első ezredforduló korabeli történetét. 2009-ben újabb nemzetközi kiállításnak lehettek tanúi az érdeklődők: májustól Barcelonában, szeptembertől pedig Budapesten csodálhatták meg a „Királylányok messzi földről. Katalónia és Magyarország a középkorban" című tárlatot a Magyar Nemzeti Múzeum és a Museu d'Historia de Catalunya együttműködésének eredményeként. Akinek nem állt módjában eljutni a Magyar Nemzeti Múzeumba, vagy szeretné otthon is megcsodálni a kiállított kincsek fényképeit, és alaposabban el akar mélyedni a témában, annak érdemes megismernie a kiállításhoz kapcsolódó tanulmánygyűjteményt. A kötet katalán és magyar nyelven egyaránt megjelent, így mindkét nép számára közelebb hozza a másik kultúráját. Katalónia és Magyarország földrajzilag távol esnek ugyan egymástól, történelmükben mégis sok a közös vonás. Mindkét népben él saját régi dicső múltjának emléke. Az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés után a katalánok példaként tekintettek Magyarországra: ők is hasonló kiváltságokat szerettek volna a Spanyol Királyságon belül, mint amilyet Magyarország élvezett az Osztrák-Magyar Monarchiában. Katalónia ma a Spanyol Királyság autonóm tartománya, így az egyik szerző megfogalmazása szerint „a Katalán Autonóm Tartomány a majd egy évszázada határain kívül rekedt magyarok sorsáért aggódó Magyarország példaképe lehet". Lássunk néhány