Századok – 2010

TÖRTÉNETI IRODALOM - Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban (Ism.: Halmágyi Miklós)

489 TÖRTÉNETI IRODALOM adatot a katalán nyelvvel kapcsolatban a kötet bevezetője alapján. A katalán újlatin nyelv, amelyet 68 ezer négyzetkilométeres területen beszélnek: Katalónián kívül a nyelvterülethez tartozik még Aragónia nyugati pereme, Valencia, a Baleári-szigetek, Andorra, Franciaország Katalóniával határos vidéke, valamint Szardínia szigetén Alguer környéke. Ezen a térségen 13,5 millió ember él, 9 milliónyian beszélik, 11 milliónyian értik a katalán nyelvet. Andorrában hivatalos nyelv a katalán. A kötet elején álló tanulmányok általánosságban mutatják be a katalán és a magyar történelmet, nyelvet, és a két nép kapcsolatát (Gulyás András, Mikes Tünde). Ezt követően szaktanulmányokat olvashatunk a katalán és magyar történelem egyes fejezeteiről. A jelen ismertetés nem terjed ki valamennyi tanulmány bemutatására, néhány kiválasztott írás alapján kívánok képet adni arról, hogyan mutatja be a kötet a középkori és kora újkori katalán-magyar kapcsolatokat. A magyarok talán már 924-ben is érintették Katalónia földjét egy hadjáratuk során. 942-ben Hugó itáliai király a hispániai arabok ellen hangolta az Itália földjén megjelenő magyarokat. A hadjárat részletei felől Makk Ferenc tanulmányából tájékozódhat az olvasó. A kötetben egy fényképfelvételt is megtekinthetünk Ibn Hajján művének kéziratából: ő az az arab szerző, aki hitelt érdemlően számolt be a magyarok 942-ben Hispániába vezetett hadjáratáról. Az elődeink által elpusztított monostorokat később újjáépítették. A kötetben is megcsodálhatjuk egy újjáépített templom felszenteléséről szóló oklevél részletét. Gerber, a későbbi II. Szilveszter pápa, aki a hagyomány szerint koronát küldött Szent István királynak, katalán földön, valószínűleg a ripolli monostorban tanult. Később is kapcsolatot tartott Katalóniával: amikor Reimsban iskolamester volt, könyveket kért onnan, pápaként küldöttségeket fogadott Katalóniából. Minderről Antoni Pladevall tanulmányából értesülhetünk. Gerber tudósi munkásságára emlékeztet a kötetben egy csillagászatról szóló 11. századi kódexből és más tudományos kódexekből való felvételek. Josep M. Salrach és Mercè Aventín írásaiból megismerhetjük Katalónia és az Aragóniai Királyság megszületésének történetét. A katalán grófságok eleinte a Karoling frank uralkodók fennhatósága alá tartoztak, a Karolingok bukása után azonban függetlenségre tettek szert. A legtekintélyesebb katalán grófság Barcelona volt. IV Rajmund Berengár, Barcelona grófja 1137-ben feleségül vette Petronellát, az aragóniai királyi család leánysarját, így megörökölte az aragóniai királyi trónt. Ettől kezdve gróf-királynak nevezték a Barcelonai Grófság és az Aragóniai Királyság közös urát. A kötetben megcsodálhatjuk a 15. század elejéről való genealógia-könyvet, mely Petronillát és Rajmund Berengárt ábrázoló képeket is tartalmaz. Az Árpád-kori magyar-katalán kapcsolatok házasságkötések útján fűződtek szorosabbra. II. (Tiszta) Alfonz lánya, Konstancia Imre magyar király felesége lett 1196-ban. Konstancia kíséretében érkezett Magyarországra egy Tota nevű hölgy, akiről Katona József Bánk Bán című drámájában Melindát mintázhatta. Konstanciáról és Totáról Szabados György cikkéből tájékozódhatunk. A kötetben láthatjuk annak a kiváltságlevélnek a fényképét, melyet Imre király adott Tpta asszonynak, és láthatjuk II. András kiváltságlevelét, mellyel Imre oklevelét megerősítette. Konstancia megözvegyülvén Frigyes szicíliai király, a későbbi II. Frigyes császár felesége lett (1209-ben kötöttek házasságot). 1222-ben halt meg Konstancia, Palermóban temették el. Díszes halotti koronáját fényképen csodálhatjuk meg a kötetben. Peire Vidal és Gaucelm Faidit, a kor neves trubadúrjai verseikben megemlékeznek Magyarországról, egyes vélemények szerint jártak is hazánkban, bár ezzel nem mindenki ért egyet. A spanyol-magyar kulturális kapcsolatokat Veszprémy László írásából ismerheti meg az olvasó. Ezekben az évtizedekben került Magyarországra Simon és Bertalan, akiktől a Nagymartom család származott. A család történetéről Zsoldos Attila írt tanulmányt. II. András király lánya, Jolánta I. (Hódító) Jakab (1213-1276) aragóniai király felesége lett. Jakab volt az, aki visszafoglalta a móroktól Valenciát és a Baleári-szigeteket, és harcairól könyvet is írt az utókornak. Életéről, uralkodásáról részletes tanulmányt talál az olvasó a kötetben, Jaume Sobrequés írását. Jolántával magyar lovagok kerültek az Ibériai-félszigetre, akik részt vettek Jakab király harcaiban. A Spanyolországba szakadt magyarok felől Vajay Szabolcs írásából tájékozódhatunk. José Erique Ruiz-Domènec cikkéből megismerhetjük az Árpád-ház és az Aragóniai uralkodócsalád szövevényes házassági kapcsolatait, Jolánta felmenőit, valamint a Jakab és Jolánta közt fennálló rokoni kapcsolatot. A kötetben láthatunk egy felvételt Jakab önéletrajzi mű éből, a Tények könyvéből (Libre dels Feyts), melyben a király leszögezi azon döntését, hogy a magyar király lányát veszi feleségül. Bertényi Iván az Árpád-házi uralkodók sávos címerének aragóniai kapcsolatait mutatja be. A címertani és jogi párhuzamok taglalása után arra az álláspontra helyezkedik, hogy ezek a pár-