Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések
912 BUZÁSI ENIK.Ö ját nyelvének segítségével az élet értelmén való meditációra szólította fel az oda belépőt. E szándék és gondolat kivételes és egyedülálló, mivel a tárgyi összefüggések általi közlésmód kifinomult ismeretét és használatát mutatja; a kincstárnak önnön lényegén és funkcióján ilyen gondolati jelleggel túlmutató szerepére, ikonológiailag értelmezhető mögöttes tartalmára nem tudunk más példát a 17. századi Magyarországon. Ennek fényében annál meglepőbb az, ami Nádasdynak a képzőművészeti alkotásokhoz, mint műtárgyakhoz való viszonyára nézve a leltárakból egyébként leszűrhető. Korábban szó volt róla, hogy mindössze két olyan szöveghely van a különböző helyszínekről, gyűjteményekről ismert inventáriumokban, ahol az összeíró — több esetben maga az országbíró — a műtárgyhoz művésznevet is megad. A korábban említett műhöz, a Keresztúron őrzött Önarcképhez hasonlóan, a sárvári tárház 1669-re datált jegyzékében is egy Dürer-alkotás leírását találjuk: „15. Egy igen Szép mesterséges Kép Christus Urunk feie töuis Koronaual. Tekenyős béka Heiabul czinalt Ramab(an) ezűstel ezifralt Albrect Düerer hires Kép jro munkaia."19 A szerzőségre vonatkozó értékes tudás később sajnos nem öröklődött együtt a képpel: név nélkül említik már az 1670. szeptember 18-án, a közvetlenül Nádasdy letartóztatását követően készült összeírásban is, ahol pusztán az elhelyezés alapján azonosítható, mint ahogy az eredeti helyét jelölő almárium sorszáma a támpont egy későbbi leltári előfordulásakor is.8 0 Egyedül a tárházi anyag 1671. június 25-én, a császári Huebhausha.8 1 történt beszállítása után készült jegyzék részletezi a jellemzőit annyira, hogy annak alapján magára a műre is ráismerhetünk8 2 - alkotójának neve nélkül sorsa ezt követően azonban követhetetlenné vált. Foglalata, teknőc-keretének önmagában is értékes, feltehetően művészi volta a bizonyára kis méretű képet Nádasdy számára a művész személyétől függetlenül is kincstári darabbá tette. A leltárbeli megjegyzés, hogy ebben a tárgyban a „híres képíró", Albrecht Dürer munkájáról van szó, csupán a tárgy fontosságát növelő adalék, amely — a „szép kép" kitétel ellenére — nem feltétlenül a művészi értéket, jelentőséget vette alapul. A kép műalkotásként való megítélésére nézve ugyanis sokatmondó párhuzamként ott van az, amit a másik, nem tárházi darabnak, hanem „csupán" festménynek számító Dürer-Önarckép sorsáról tudunk: hogy Ná-79 Említi Schoen A.: A sárvári vár kincsei i. m. 272.; Garas Klára: Magyarországi festészet a XVII. században. Bp. 1953. 110. 80 ÖStA AVA FHKA HKA Kontrakte und Reverse, felvéve Sárváron, 1670. szeptember 18-án: Inventarium, seu Conscriptio Clenodiorum Aurearumq(ue) et Argentearum, ac aliarum reru(m) mobiliu(m) in JErario Sárváriensj repertarum, fol. 6r: „In Armario 3mo, Sub No. 15. Imago Capitis Xti."; valamint ÖStA AVA FHKA HKA Kontrakte und Reverse, felvéve Bécsben, 1671. február 12-én: Specificatio Rerum ex JErario Saruariensi acceptarum, et Vienam deuectarum in quibus nam Cistis, et Ligaturis habeantur (számozatlan lapon), „Ex Armario 3 Sub No. 15. Imago Capitis Christi." 81 A Nádasdy-javak sorsában kiemelten fontos helyszínt, illetve hivatalt alább bővebb adatokkal említjük, irodalmát pedig a 172. jegyzetben adjuk meg. 82 ÖStA AVA FHKA HKA Kontrakte und Reverse, felvéve Bécsben, 1671. június 25. után: Schätzung. Über die Franz Nädästischen von Schärwär vnd Pottendorff alhero überbracht(en): vnd im Kay(serlichen) huebliauß alhier der Zeit depositirten Clainodien, Golt, Silber vnnd andern sacken, so in beysein der hierzue verordneten Kay: Commissary, ... von den zu endtvnderschribnen schäzleuthen, vorgenomben worden (számozatlan lapon), „3. Armarium: No. 15. Ain Ecce Homo mit schilt khroten pein leisten vnd Silbern Rämbln E 24" A festőnév ismerete nélkül közli: Sitte, A.: Die Schatzkammer Nádasdy's i. m. (1899) 90.
