Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések
NÁDASDY ORSZÁGBÍRÓ REZIDENCIÁINAK FESTÉSZETI BERENDEZÉSÉRŐL 913 dasdy nem gyűjteményeivel együtt, Sárváron vagy Pottendorfon őrizte, hanem Keresztúron tartotta egy olyan használaton kívüli, bútorral alig ellátott helyiségben, amelynek ráadásul hat ablaka közül az egyik rossz („romladozot") volt.8 3 Pedig akár a „műgyűjtői presztízs" oldaláról is tisztában lehetett a német festő nevének és munkáinak jelentőségével, egyrészt műkereskedői közvetítés révén,8 4 másrészt személyes tapasztalatok alapján is. Jól ismert az Esterházy Pállal 1653-ban, Regensburgba tett közös utazásuk, amelynek programjában a felkeresett városok és gyűjtemények között a bajor választófejedelem müncheni rezidenciája is szerepelt.8 5 Képtárát is megnézték, ahol a kortárs, Joachim von Sandrart leírása szerint Dürertől számos kép volt látható.86 De a festőtől a bécsi Hofburgb&n berendezett Schatzkammerben és Kunstkammerben is több, különböző technikában készült művet őriztek;87 s minthogy a császári gyűjtemények nem voltak elérhetetlenek az érdeklődő számára, vezető kíséretében megszabott összegért megtekinthetők voltak,88 biztosra vehető, hogy mind maguk a gyűjtemények, mind anyaguk nem voltak ismeretlenek Nádasdy előtt. Ennek ellenére valószínűleg nem annyira a személyesen látottakkal, sokkal inkább a gyűjtői presztízs-szempontokkal függ össze az, hogy a leltárakban egyetlen festőnevet ad meg, Dürerét, a német művészet akkorra már ikonikus alakjáét.8 9 S éppen ezért tűnik megmagyarázhatatlan ambivalenciának a két alkotással való különböző „bánásmód", habár lehet rá valamiféle magyarázat. Talán nem a jelenség túlértékelése, ha a levonható tanulságot — pars pro toto — az országbíró gyűjtemény-alakító szempontjaira, képzőművészeti érték-fogalmára nézve is jellemzőnek tartjuk. Ha párhuzamosságot látunk abban, hogy a tulajdonában lévő művek legnagyobb számát kitevő és főként rezidenciái la-83 L. a 20. jegyzetben, fol. 260r. 84 1669-ben Esterházy Pálnak bécsi műkereskedők által vételre kínált művek igen gazdag jegyzékében Dürernek egy Mária Magdolna-képe is szerepel. MTA Művészettörténeti Intézet levéltári gyűjteménye, A-I-22/717/1. Valkó Arisztid gyűjtése; valamint Klára Garas: Die Geschichte der Gemäldegalerie Esterházy. In: Von Bildern und anderen Schätzen. Die Sammlungen der Fürsten Esterházy. Hrsg. Gerda Mraz - Géza Galavics. (Esterházy-Studien 2.) Wien 1999. 103. 85 Horn Ildikó-. Esterházy Pál: Itinerarium in Germaniam 1653. Sic itur ad astra 2-3. (1989: 4-5. sz.) 21—48., itt 31., 1. még Viskolcz Noémi e számban megjelent írását. 86 „...die Gallerie mit alten vortrefflichen auserwählten raren Gemähl-Tafeln von den besten alten Teutschen Meistern darunter eine Menge von Albrecht Dürer..." Joachim von Sandrart: Teutsche Akademie der Bau-, Bild- und Mahlerey-Künste. Bd. 2. Nürnberg 1679. 72. 87 Einmal Weimar-Wien und retour i. m. 121-124. („Kayserliche Schatz-Cammer")-, Adolf Berger: Inventar der Kunstsammlung des Erzherzogs Leopold Wilhelm von Österreich: Inventarium aller undt jeder Ihrer Hochfürstlich. Durchleücht. Herrn Herrn Leopoldt Wilhelmen [...] zue Wienn vorhandenen Mahlereyen, Zaichnungen Handt Riesz; Item der stainen, undt metallenen Statuen unndt andern Figuren [...] 14 Juli 1659. Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses 1. (1883: Theil 2.) CLXXI.: Nr. 172., 183., CLXX1I.: Nr. 219., CLXXIII.: Nr. 260., 265., 269., CLXXIV: Nr. 274., 276. 88 Mindkét gyűjtemény 1663 elején állt fel a Neue Burg, illetve a Stallburg termeiben: Franz Mares: Beiträge zur Kenntniss der Kunstbestrebungen des Erzherzogs Leopold Wilhelm. Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses 5. (1887) 361-362. Noha nem voltak nyilvánosak, kísérővel látogathatók voltak, a Schatzkammer 25, a Kunstkammer 12 forint borravaló ellenében. L. Elisabeth Scheicher: Die Kunst- und Wunderkammer der Habsburger. Wien-München-Zürich 1979. 184. 89 L. ehhez adalékként II. Rudolf kitartó gyűjtői törekvését arra nézve, hogy Dürer saját kezű festményeit megszerezze: Scheicher, E. : Die Kunst- und Wunderkammer i. m. 108., 142-143., 145.
