Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések
NÁDASDY ORSZÁGBÍRÓ REZIDENCIÁINAK FESTÉSZETI BERENDEZÉSÉRŐL 909 kon szabad kézzel formált alakokkal. Jellegét és formai rendszerét tekintve ez a megoldás megegyezik a díszterem csatakép-freskóit körülvevő stukkatúrával, vagyis a Nádasdy lakószobájába, valamint a kapcsolódó reprezentatív nagyterem mennyezetére készült stukkó-dekoráció karakterében folytatása volt a díszterem kialakításának. Igaz, nem egyedüliként, mivel a női szárny végében elhelyezkedő negyedik terem mennyezete is quadraturákkal készült, de az előbbihez képest ,ändere furmb vnd Manier" szerint kivitelezve. Az újonnan épült, illetve átalakított szárnyak és lakóterek falainak 1650-es évek végén tervezett és feltehetően megvalósult egységes dekorációja egy nagyobbszabású megrendelői elképzelést jelez, s nyilván az új lakóterek kialakításával és felszerelésével függ össze a képek megnövekedett száma is. A sárvári vár 1669. évi leltárában összesen említett 95 festmény ugyanis igen komoly mennyiségi gyarapodást jelent ahhoz képest, hogy az 1646-ban készült összeírásban öt, és még 1650-ben is mindössze 10 kép szerepel.71 Ez a számbeli különbség azt valószínűsíti, hogy a lakosztályi szárnyak festménydekorációja — figyelembe véve a stukkók megrendelésének idejét is — az utolsó tíz évben, 1658 és 1669 között alakult ki. A megelőző állapotról a korábbi leltárak számolnak be, ismét igen szófukar módon. A legkorábbi darabok közül csak hétről tudjuk meg, hogy portré volt, 1669-ben azonban csak kettő azonosítható belőlük: a császár és a császárné képmása, amelyeket már az 1646-ban rögzített leltár is feltüntet, fiaik Ferdinánd és Lipót, valamint Lipót Vilmos főhercegek portréival együtt. Vagyis, a később Nádasdy lakrészének első szobájában elhelyezett uralkodó-portré III. Ferdinándról készült, a császárné képmása pedig Mária Anna infánsnőről, aki 1646-ban halt meg. A többi — egy bizonyos Tar Mihály, valamint Miskolczi és Trombitás Mátyás (a bejegyzés szerint közös) ábrázolása — talán később is a berendezéshez tartozott, leltárilag azonban nem mutathatók ki, ahogyan a megfogalmazás alapján azt is csak feltételezni tudjuk, hogy a korábbi összeírásokban két „Török kép"-nek mondott tétel szultánok vagy török főemberek arcképeit jelentheti, a későbbi inventáriumokban a művek ugyanis nem bukkannak fel. Mint az eddigiek alapján látható, a sárvári vár közel 100 darabos festészeti berendezésének 1669-ben történt leltári rögzítése csak abban mondható következetesnek, hogy — egyetlen Boldogasszony-kép, valamint a császári pár portréinak tárgyszerű megadását leszámítva — sehol nem közli a művek témáját, sőt műfajukat sem. Annál feltűnőbb viszont, hogy az új tárház anyagának — igaz, alapvetően részletesebb — leírásakor7 2 az ott őrzött hét festmény mindegyikét megnevezi. Az országbíró a tárház bejáratához közel a dédapa (Nádasdy Tamás nádor) és felesége (Kanizsay Orsolya), valamint fiúk (II. Ferenc, a későbbi Fekete Bég) portréit heugyancsak hármas osztású volt, akkor Nádasdynak az épületszárny közepén elhelyezkedő szobájával együtt ez az elképzelés kiadja a négyzetes stukkóval díszíteni kívánt négy Gewölbét. 71 MOL E 185, 1646: Sarvarot á Varba; valamint MOL E 185, Anno 1650 die 1 Januar(ii), Inventariu(m) Arcis et Bonor(um) Sarvar e manibus Egr(egr)y Andrease Gerebenicz uti Rationistse, ad manus Egr(eg)y Francisci Rosa itidem Racionistse per Generosos Dominos Georgium Bezeredy, et Martinum Kapoczi conservistu(m) An(n)o et dje ut supra. 72 L. a 23. jegyzetben, fol. 278r. A sárvári tárház komplex kérdéskörének feldolgozását, az anyag összetételének vizsgálatát és jellemzését 1. Kiss Erika e számban közölt tanulmányában. A leltár csaknem teljes közlését nem betűhív átírásban hozza: Schoen A.: A sárvári vár kincsei i. m.
