Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Nádasdy III. Ferenc gyűjteményei
892 VISKOLCZ NOÉMI töt vethetnek, olyankor jó lészen az készhez nyúlni".11 9 Pálffy Pál nádor után Nádasdy országbíró volt az, aki 1663-ban bevezette a kötött öröklési rendet, a vagyon fő elemeinek egybentartását és részbeni elidegeníthetetlenségét deklaráló családi hitbizomány (fideicommissum) intézményét,12 0 és ezzel igyekezett elejét venni a családi vagyon elaprózódásának. Konklúziók Nádasdy Ferenc saját bevallása szerint nagyon kevés tárgyat örökölt szüleitől, ahogy írta: „az Nádasdi tárházat igen pusztán s[...] átallom megírnia, mely keveset találtam benne";12 1 a Kanizsay-ágról pedig úgy fogalmazott, hogy „az mi pedig az őstől maradt ingó marhát illeti, jó lélekösmerettel írom, abban is az egy keresztnél és igen megtépett gyöngyös kárpitnál több az én kezemben nem jutott".12 2 A Nádasdy-javak 1669. évi felmérését egyfajta „életmű" összegzésnek is lehet tekinteni az országbíró részéről: majdnem harminc éven keresztül tudatos és széles látókörű gyarapítással olyan reprezentatív és nagyszabású gyűjtemény-együttest hozott létre, amilyenre a Magyar Királyságban jelenleg nem igen lehet más példát megnevezni.12 3 Nádasdy gyűjteményeinek nem csupán komplexitása, hanem rendkívüli korszerűsége is figyelemreméltó: az egyre szaporodó kutatási eredmények az újdonságok iránt szenvedélyesen érdeklődő és a lehetőségei szerint a mindenből a legjobbat akaró gyűjtő képét mutatják. Néhány szemléletes példa erre vonatkozóan: Nádasdy az említett jezsuita Athanasius Kircheren keresztül olyan távcsövet rendelt meg Rómából 1665 táján, amelyet a kor leghíresebb lencsecsiszolója, Giuseppe Campani készített. Pedig a másik neves gyártótól, Eustachio Divinitől is voltak már távcsövei, de úgy hallotta, hogy Campanié jobbak.124 Családi orvosként pedig annak a Paul Sorbait-nek a szolgálatait vette igénybe, aki a bécsi orvosi kar dékánjaként a császári özvegyet, Eleonórát is kúrálta.12 5 Végül Benda Borbála a korabeli főúri étkezési szokások összehasonlító vizsgálatakor megállapította, hogy a Nádasdyak azzal tűntek ki a többi főnemesi család közül, hogy korabeli bécsi mintákat vet-119 Schönherr Gy.: Nádasdy Ferenc végrendelete i. m. 580. 120 Újabban egy jogi disszertáció készült a sajnos kevéssé kutatott témáról: Peres Zsuzsanna: A magyar „hitbizományi" jog kezdetei. Doktori disszertáció tézisei. Pécs 2009. http://doktori-iskola.law. pte.hu/files/tiny_mce/File/Vedes/Peres_Zsuzsanna_tezisek.pdf (a letöltés dátuma: 2010. március 19.) Ebben a szerző a 16. századra teszi a magyar hitbizomány szokásjogi előzményeit, mégpedig a Thurzókhoz kötődően, a 17. századra nézve azonban Nádasdy Ferenc végrendeletét nem vizsgálta. 121 Schönherr Gy.: Nádasdy Ferenc végrendelete i. m. 580., ill. 1. még Reichardt Gabriella: Nádasdy Pál javai Sárváron 1633-ban. Honismereti Híradó Sárvár 27. (2009: 1-2. sz.) 49-60. 122 Schönherr Gy.: Nádasdy Ferenc végrendelete i. m. 582. 123 Ehhez hiányoznak a mi kutatásainkhoz hasonló, a főúri udvarokat részleteikben bemutató esettanulmányok. Egyetlen kivétel a kortárs Batthyány I. Ádám udvarára vonatkozó széleskörű kutatás Koltai Andrástól „Batthyány Ádám földesúri famíliája" címmel: http://archivum.piar.hu/ batthyany/;0;;;0; vö. még Uő: Batthyány Ádám i. m. 124 Kiss Farkas G.: „Difficiles nugae" i. m. 446-449. 125 A hitelezői lista szerint 1013 forinttal tartozott neki Nádasdy. Sitte, A.: Aus den Inventarien i. m. (1906-1907) 70., 1. még Robert J. W. Evans: Das Werden der Habsburger Monarchie 1550-1700. Gesellschaft, Kultur, Institutionen. Wien-Köln 1989. 92.
