Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Nádasdy III. Ferenc gyűjteményei

NÁDASDY III. FERENC GYŰJTEMÉNYEI 893 tek át mind az étkezések időpontjaiban (korábban ettek), mind pedig a terítés­ben (például külön Tafeldeckert, azaz terítőt alkalmaztak).126 Az országbíró gyűjteményeinek még egy érdekes és különleges vonására szeretném felhívni a figyelmet: mind a képek között, mind a Kunstkammerhen, mind a könyvtárban feltűnően sok a katolikus vallással, az egyházi élettel és a szakralitással kapcsolatos ábrázolás, tárgy vagy mű. Sőt, jóval több, mint egy korabeli világi főúri udvarban szokásos, ráadásul jól ismertek Nádasdy egyházi adományai, alapításai, építkezései, a szerzetesrendek pártfogása és letelepíté­se.127 Ennek a rendkívül fontos és a gróf gyűjteményeinek megismeréséhez is alapvető jelenségnek az elemzése így további kutatásaink egyik legfőbb felada­ta lesz. Gróf Nádasdy III. Ferenc gyűjteménye ugyan a 17. századi neves uralko­dói gyűjteményekkel (Habsburgok, Wittelsbachok, itáliai fejedelemségek) — azok nagyságát és sokféleségét tekintve — nem hozható közös nevezőre, ám komplexitásában, felépítésében és elrendezésében látványosan érzékelhető a főúr mintakövetése, esztétikai érzékenysége és műértése. De talán nem is a nagy gyűjteményekhez való mérés, hanem sokkal inkább az olyan ausztriai vagy cseh-morva központokhoz való összehasonlítás lenne érdemes és érdemle­ges, mint Petronell (Abensberg und Traun család), Marchegg (Pálffy), Kirch­schlag (Puchheim), Walpersdorf (Sinzendorf) vagy a kissé távolabbi Mährisch Kromau/Moravsky Krumlov (Liechtenstein). Eredményeinknek az újabb cseh és osztrák kutatásokkal való összevetése még előttünk áll, de jelenlegi ismere­teink alapján már most megállapítható: Nádasdy Ferenc nagy mértékben haso­nult a császári udvarhoz közel álló arisztokrácia stratégiáihoz, életviteléhez, udvartartásához és szokásaihoz.128 126 Benda Borbála: Étkezési szokások a 17. századi magyar főúri udvarokban. In: Idővel palo­ták... i. m. 503. 127 L. ezekre Torna Katalin tanulmányát ugyanezen számban. 128 Ebből a szempontból nagyon fontos számunkra Thomas Winkelbauer kiváló monográfiája: Fürst und Fürstendiener. Gundaker von Liechtenstein, ein österreichischer Aristokrat des konfessio­nellen Zeitalters. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Erg.-Bd. 34.) Wien-München 1999.

Next

/
Oldalképek
Tartalom