Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés
NÁDASDY II. TAMÁS ÉS A BOCSKAI-FELKELÉS 825 logörökségi jogát de jure nem utasíthatta vissza. így érthető, hogy ez esetben politikai meggondolásokkal kísérletezett. A császári utasítás nem ért ugyan célt, de a „Nationalhungarn" kifejezés lényegében bizonyos fokú magyar nemességellenes tartalommal bővült. Igaz, hogy a nyugat-magyarországi Habsburg-zálogokra korlátozva, de a zálogbirtoklás jogából kizáró szándékkal. Pedig ez még nem a Choron-Nádasdy rokonság örökségéről szólt, ahol valóban megjelent a magyar rendi előjogok hangsúlyozása olyan jogi környezetben, ahol pedig in praxi a császári és az örökös tartományok rendi jogai érvényesültek. Magyarországi rendi modell osztrák zálogbirtokokon? Kőszeg uradalma azonban nem az első volt a térségben, amelyet magyar nemesi család szerzett meg a zálogbirtokok közül. 1555-ben ugyanis Kabold lett a Choron család egyik birtokközpontja.7 Érdemes egy gondolat erejéig kitérni Choron János kaboldi státuszára. Többek között azért, mert Choron János adóügyben szembekerült az Alsó-ausztriai Kamarával. Az udvarral és a kincstárral sok tekintetben szembeforduló magatartás leányára, Choron Margitra, Nádasdy I. Tamás nádor testvérének, Nádasdy Kristófnak (tl554) az özvegyére is jellemző volt. Ez az alapállás jellemezte utóbb fiukat, Nádasdy II. Tamást is. A bécsi kamarai igazgatás 1546-ban tehát némileg jogosan tartott attól, hogy a magyar zálogbirtokosok saját érdekeket fognak érvényesíteni a koronazálogokon. Ez azt jelentette, hogy a magyar birtokosok ebben a koronazálog-térségben a rendi usus megvalósításában voltak érdekeltek. Bécs tehát saját intézményei sérelmét, valamint a török háborúk alatti megosztottság veszélyét vélelmezte abban, hogy magyar fő- és közrendek tagjai kerülnek a zálogok élére. A Choron János életpályáját elemző egyik kitűnő kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy Choron Kabold uradalmát Svetkovits Ádámtól (németesen Adam Schwetkowitsch) vette meg.8 Ehhez illik a pontosság kedvéért hozzáfűzni, hogy Kabold 1463 és 1626 között mindvégig Habsburg-koronazálog volt, két nemes közötti vásárlásáról tehát itt nem lehetett szó.9 A zálogstátuszból ki lehetett ugyan vásárolni vagy váltani, oda is lehetett adományozni egy birtokot vagy nagyobb birtoktesteket (ahogy ezt 1626-ban az Esterházy család például Fraknóval tette). Az bécsi udvar és az Alsó-ausztriai Kamara tudta nélkül azonban ez elképzelhetetlen volt. Ráadásul azt is tisztázni kell, vajon valóban Svetkovits Ádámhoz került-e a kaboldi uradalom. Az idézett családtörténeti elemzés ugyanis ezt valószínűsíti. Az Udvari Kamara és az Alsó-ausztriai Kamara 1570. januárjában folytatott levelezésből kiderül, hogy az éppen Kőszegen ülésező kamarai bizottságra ruházták a kaboldi uradalom helyzetének tisztázását.1 0 A Bécsbe felküldött biz-7 Varga Sz. : A devecseri Choronok i. m. 292. 8 Uo. Varga Szabolcs a Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban: MOL); P 1313, A herceg Batthyány család levéltára, A Batthyány család törzslevéltára, Lad. 18. Fase. 2. Nr. 1-4. jelzetű forrásaira hivatkozva írja, hogy Choron vásárlással jutott Kabold birtokába. 9 Vö. Harald Prickler: Burgen und Schlösser ím Burgenland. Wien 1971. 79. 10 ÖStA AVA FHKA H KA NÖHA r. Nr. 114/1. Kobersdorf. 1568-1640. K 5/A/l. Fasc. 42. fol. 86-89. Bécs, 1570. jan. 23.
