Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés
826 BARISKA ISTVÁN tosi jelentésben ugyan valóban az állt, hogy Kabold „nem zálog, hanem Choron úr szabadon vásárolt birtoka".11 Hozzá kell azonban nyomban tennünk, hogy ez csak Choron János érvelése volt, lényegében azért, hogy kivonja az uradalmat az elszámoltatás alól. A biztosok végül nem tehettek mást, mint megerősítették az udvart és a kincstárt abban, hogy Kaboldot a 15. századi szerződések alapján vonták be az osztrák koronazálog-birtokok körébe. Choron János ugyanakkor elvileg nem tagadta meg a zálogbirtokot terhelő adók fizetését. Arról viszont a magyar nagyúr írást kért, hogy Kabold valóban Habsburg-zálogbirtok volt. A bécsi kamarai adminisztráció nem is késlekedett. Elrendelte a kaboldi uradalom elszámoltatását és a szokásos adók befizetését. Am nemcsak az évi aktuális adó illetékével terhelte meg a kaboldi uradalom zálogbirtokosát, hanem „a jövőben kivetendő adóra a többletet és felárat" is rátette.12 A mi értelmezésünk szerint ez azt jelentette, hogy a két kamara bizonyítani tudta a kaboldi uradalom Habsburg-koronazálog voltát. Ennek megvolt a maga — részben még hosszabb távra is ható —jelentősége. A Choron-Nádasdy család és a Habsburg-udvar között egyre erősödő politikai konfliktusnak itt volt ugyanis a gyökere. Choron János elismerte ugyan az apósától, Hans von Weispriachtól átvett uradalom zálogstátuszát („Kobersdorf sei zwar dem Hause Österreich inkorporiert"), ugyanakkor azt állította, hogy már száz éve mentes volt minden szolgáltatás fizetése alól.13 Az alsó-ausztriai és a magyar nemesi-rendi felfogás közti áthidalhatatlan szakadék világos jele volt ez. A magyar nemesi szabadságjogok elidegeníthetetlensége bűvöletében élő Choron János mondta fel itt az engedelmességet az udvarnak. Choron egyszerűen „blöffölt" a kaboldi uradalommal kapcsolatban, és az alsó-ausztriai hatóságokat arra kényszerítette, hogy ők bizonyítsanak. Ugyanezt a kőszegi uradalommal is el akarta játszani, hiszen tudott arról, hogy az Alsó-ausztriai Kamara nyilvántartásai olykor kívánni valókat hagynak maguk után.14 Volt még egy szempont, amit itt nem elég hangsúlyozni, nevezetesen a hatalomgyakorlás egységének kérdése. A török háborúk idején ennek rendkívüli súlya volt. Az egység egyszerre jelentett katonai és végrehajtói egységet. Érdemes erre egy konkrét példát is mondanunk: az oszmán-törökök 1532. évi támadása idején Jurisics Miklós földesúrként és kapitányként mind a kőszegi uradalmat, mind pedig Kőszeg várost ellenőrzése alatt tartotta. 1575-től azonban Kőszeg önálló városkapitányi hivatalt kapott.1 5 Ennek következményei beláthatatlanok lettek. 11 Uo. Kobersdorf J...] kein Pfandschilling, sonder(n) des Hern Tschuram frei eigen erkauft Guet ist." 12 Uo. ,/...7 sonder(n) als ein Me(h)rung und Uberschuß darauf auch der Anschlag künftig gemacht. " 13 August Ernst: Geschichte des Burgenlandes. Wien 1987. 103. 14 1529-ben a krajnai Adelsberg (ma Posztajna), valamint Neuhaus (ma Dobrna) birtokainak zálogát tévedésből utalták ki Jurisics Miklósnak. Azok akkor már báró Bernhard Menesiusé voltak, és csak ezután jelölték ki Kőszeget. ÖStA AVA FHKA HKA Niederösterreichische Gedenkbücher Bd. 32. fol. 187. Krems, 1529. nov. 9.: Jurischitz Abtretbrief über Günß. 15 Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára (a továbbiakban: VaML KFL); Kőszeg város Adóhivatalának iratai, Kő(szeg) 510-512. Musterregister 1575., fol. 4.
