Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)

802 VARGA SZABOLCS ven forintos salláriumát is nekik kellett két részletben befizetniük. Három­évente szedték a hüshagyó pénznek is nevezett „census carnusprivium"-ot, amely­ből egy alkalommal több mint háromszáz forint származott. Szent György és Szent Mihály napján hét-hét magyar és egy-egy bécsi dénárt is fizettek a velikei uradalom jobbágyai, így ebből az adónemből is kétszáz forint feletti bevételt könyvelhettek el.73 Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy az 1530-as évek közepén a Nádasdy-birtokoknak egy igen fontos komplexuma feküdt Szlavónia területén, amelynek megóvására Tamásnak nem tűnt drága árnak a horvát-szlavón báni tisztség elfogadása sem. Főleg, hogy a terjeszkedő oszmán csapatok 1536-ban elérték Velike alatt a Szávát, és immár közvetlenül fenyegették a felkapaszkodó nagyúr Kőrös megyei birtokait. A báni kinevezés körülményei Szlavónia helyzete 1536-tól kezdve folyamatosan rosszabbodott, Török Bálint Szapolyai oldalára történő átállása az egész tartomány elvesztésével fe­nyegetett. Súlyosbította a helyzetet, hogy Keglevics Péter 1535-ben lemondott a báni helytartói tisztségről, így Szlavónia teljesen irányítás nélkül maradt.74 Az 1533 óta betöltetlen báni hivatal miatt lehetetlen volt helyetteseket válasz­tani, és ezáltal a szlavón vármegyék ispáni-alispáni székébe sem lehetett kine­vezni senkit. A szlavón közigazgatás működtetése a Ferdinánd király által ad hoc jelleggel megbízott udvari vitézekre (mint lovaskapitányokra) és a várme­gyei szolgabírákra hárult, akik természetesen alig tudtak megfelelni az elvárá­soknak. Ebben a helyzetben szinte sokkolta a helyi lakosságot a határ menti tö­rök bégek támadása, amely során 1536 végére egész Pozsega megye elesett, és több esetben — például Pozsega várában — a keresztény lakosság segédkezett a hódítóknak.7 5 A hadjáratot vezető Mehmed bég küldöttei azzal hitegették a lakosságot, hogy ha önként Szapolyai János király uralma alá vetik magukat, akkor megmenekülnek a további szenvedéstől.7 6 Szlavónia hűségét I. Ferdinánd ezért egy sikeres hadjárattal kívánta biz­tosítani. Az 1537 szeptemberében meginduló expedíció azonban az előkészüle­tek ellenére teljes kudarccal ért véget. A Hans Katzianer vezette keresztény csapatok az Eszékhez közeli Gara (Gorjani) mellett katasztrofális vereséget szenvedtek. A károk elhárítására Ferdinándnak gyökeres reformokba kellett kezdenie, és rendeznie kellett a szlavón rendek legfontosabb sérelmének tar-73 Adamcek, J.: Agrarni odnosi i. m. 137-138. 74 Az új bán kinevezése szerepelt a magyar rendek 1536. évi országgyűlésének követelései kö­zött is. I. Ferdinánd 1536. (II.) dekrétuma 50. tc. Magyar törvénytár. (Corpus Juris Hungarici) 1526-1608. törvényczikkek. Magy. jegyz. Márkus Dezső. Bp. 1899. 35. 75 A hadjárat eseményeire 1. Nada Klaic: „Ostaci ostataka" Hrvatske i Slavonije u XVI st. (od mohacke bitke do seljacke bűne 1573. g.) Arhivski Vjesnik 16. (1973.) 255-257.; Ive Mazuran: Turska osvajanja u Slavoniji. (1526-1552.) Osjecki Zbornik 6. (1958.) 97-103. 76 „Mehmetbegum aiunt nunciasse in Sclavoniam, ut si se sponte Ioanni subiecerint, nihil eos molestie sensuros." Emilij Laszowski: Monumenta Habsburgica regni Croatiae Dalmatiae Slavoniae / Habsburski spomenici kraljevine Hrvatske, Dalmacije i Slavonije. Knjiga II. 1531-1540. (MSHSM 38.) Zagreb 1916. Nr. 309. 1536. szept. 30, Galgóc. Thurzó Elek I. Ferdinándnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom