Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)
NÁDASDY TAMÁS HORVÁT-SZLAVÓN BÁNSÁGA (1537-1539) 803 tott báni kinevezés kérdését. Az uralkodó felismerte, hogy idegen származású katonai parancsnokokkal, a helyi nemesség támogatása nélkül nem tudja konszolidálni a tartományt, ezért elengedhetetlen a közigazgatás újjászervezése. A kormányzati változás már a hadjárat ideje alatt megkezdődött, amikor Ferdinánd kinevezte Jurisics Miklóst Szlavónia és Alsó-Ausztria főhadparancsnokának (generalis capitaneus Regie Maiestatis in Sclavonia et Inferioris Austrie).'11 Pár nappal később a szlavóniai ügyekben rendkívül aktív Peregi Albert királyi titkárt, a Magyar Kamara elnökét és pécsi prépostot küldte az uralkodó a két legbefolyásosabb helyi főúrhoz, Erdődy Simon zágrábi püspökhöz és Pekry Lajos királyi kapitányhoz, és arra kérte őket, tartsanak gyűlést a szlavón rendek számára, ahol jelöljenek maguk közül megbízottakat, akik képviselik Szlavóniát az uralkodó által összehívott grazi gyűlésen.7 8 A horvát7 9 és szlavón nemesség végül 1537. november 5-én gyűlt össze a Kőrös megyei Dombrón. Az uralkodót Peregi Albert és Jurisics Miklós képviselték.8 0 A szlavón birtokos Nádasdy Tamás is megjelent a helyszínen, és — amint az a beszámolókból kiderül — komoly nézeteltérésbe keveredett Pekryvel a feszült hangulatú tanácskozáson.8 1 Valószínűleg többen Pekryt tették felelőssé az eszéki vereségért, és az ő álláspontjukat Nádasdy képviselte a legvehemensebben. Végül azonban sikerült megegyezni, és így népes küldöttség vett részt Horvátország és Szlavónia képviseletében a Grazban november 12. és december 4. között megrendezett gyűlésen. A horvát-szlavón rendek által delegált követek és a velük tartó bárók • (Prelati, barones et nobiles oratores regnorum Croacie et Sclavonic) hosszú előterjesztésben számoltak be az uralkodónak kétségbeesett helyzetükről, amelybe mintegy az ellenség által folyamatosan támadott védőpajzsként jutottak.82 Legelső kérésük az volt, hogy az uralkodó nevezzen ki számukra két bánt, akik kipróbált vitézek a harcban, igazságosak az ítélkezésben és képesek a közigazgatás, valamint a védekezés irányítására.8 3 Ezt a követelést az a józan számítás '7 Sisié, F.: Saborski spisi i. m. II. 58. 1537. okt. 18., Bécs. I. Ferdinánd Batthyány Ferencnek és másoknak. Az erről szóló Bestallung: uo. 58-59. 78 Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 63-67. 1537. okt. 23., Bécs. A Pereginek adott instrukció. 79 Frangepán Farkast — és valószínűleg a többi horvát előkelőt — felszólította az uralkodó a gyűlésen való részvételre. Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 77-79. A horvát nemesség részvétele nem tekinthető szokványosnak, korábban külön tartották gyűléseiket. Jelenlétük a két tartomány összeolvadásának egyik bizonyítéka. A két tartomány gyűlésének eltérő jellegéről Varga Sz.: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős királyválasztás i. m. 1083., 1091. A szlavón tartományi gyűlés kora újkori fejlődésére 1. Pálffy Géza: Egy fontos adalék történeti földrajzunk és közigazgatás-történetünk históriájához: az 1558. évi horvát-szlavón közös országgyűlés meghívólevele. Fons 10. (2003: 2. sz.) 233-248. 80 Az uralkodó Batthyány Ferencet és Székely Lukácsot is a követei között említette. Utóbbi azonban ekkor Verőcén állomásozott katonáival. Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 80-81. 1537. nov. 7., Dombró. Jurisics Miklós I. Ferdinándnak. 81 „Postremo et hoc vestram regiam maiestatem celare noluimus, summa nos opera laborasse effecisseque, ut nonnullorum male mutuo affecti animi, maxime inter dominum Ludovicum Pewkry et dominum Thomam de Nadasd." Uo. 82 „Quoniam vero Sclavonia ipsa iam veluti clypeus, immanissimorum hostium continuis iaculis propositus" Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 90. 83 „Maiestas vestra dignetur in medium illorum creare et dare banos duos, ut habeant curam regnorum vestre sacratissime maiestatis tarn in defensione regnorum praedictorum, quam eciam in
