Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)

NÁDASDY TAMÁS HORVÁT-SZLAVÓN BÁNSÁGA (1537-1539) 797 Mindhárom oppidum önálló plébániával rendelkezett, Megyericsén ispotály működött,30

míg Pekerszerdahelyen egy ferences kolostor 35 portáját írták össze 1495-ben.3

1

Ebből az évből még nem tudjuk, hogy a megyericsei uradalomban együttesen összeírt ötven portából ténylegesen mennyi jutott a mezővárosokra, de 1507-ben Megyericsén a plébánia két és az ispotálymester négy telke mellett összeírt negyvenhárom további portából sejthetjük, hogy az első összeírásban csak az uradalmi központ szerepelt. 1495-ben valószínűleg Pekerszerdahely 115 adójában van Miholc mezőváros lakossága is, míg a plébánia öt telkét és a ferencesek birtokait külön számolták. 1507-ben Vasmegyericse uradalmában 131 telket találtak, Szerdahelyen pedig az összesen harminc egyházi kézben levő porta mellett 155 adóegységet jegyeztek fel.3

2

Röviden összegezve: ha csak a királyi adójegyzékek gyakran csalóka számadatait vesszük alapul, ez alapján is 1507-ben a megyericsei uradalomban 329, a velikeiben 479, összesen 808 porta volt a Kanizsayak kezén. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Nádasdy Tamás birtokába 1535-ben ilyen adózó képességű uradalmak kerültek, hiszen az adóösszeírás és a Nádasdy esküvője között eltelt huszonnyolc évben a pusztásodás, a török pusztítások és a polgárháború sok kárt okozott ezen a területen. így járt 1520-ban a Bakócz Tamás kezén lévő Jasztrebarszka oppidum, Brebowcz és Golyak possessio, amelyeket Frangepán Bernát emberei gyújtottak föl az érsek iránti bosszúból,33

de komoly veszteségek érték Vasmegyericse oppidumot is, amelyet szintén ebben az évben rohantak le Beriszló Péter bán emberei.3

4

A pusztításokról készült beszámolókat azonban óvatosan kell kezelni, mert a későbbi források alapján úgy tűnik, hogy az események nem rendítették meg a településeket, és a keresztény kézen maradó, a közvetlen frontzónától nyugatra eső birtokok megtartották vitalitásukat még a 16. század folyamán is.3

5

Az is a szlavóniai birtokok értékét növel-30

Csánki Dezső: Kőrösmegye a XV században. (Értekezések a történeti tudományok köréből XV12.) Bp. 1893. 79. 31

Adamcek, J. - Kampus, I.: Popisi i. m. 9. 1520-ban ágostonos kolostort említenek egy kárbecslésben, és ezért jelenleg az tűnik logikusnak, hogy a ferencesek átadták a rendházat, bár erre nem ismerek precedenst. MOL DL 36984. Közli: Pataki János Vidor: Wasmegyericsei kárbecslés 1520. Agrártörténeti Szemle 1. (1957: 1-2. sz.) 17-26. 32

Adamcek, J. - Kampus, /.: Popisi i. m. 9., 29. 33

E. Kovács Péter: „Összetörték, elrabolták". Egy szlavóniai mezőváros anyagi kultúrája az 1520. évi hatalmaskodás tükrében. Történelmi Szemle 39. (1997: 3-4. sz.) 425-447. 34

Pataki J. V.: Wasmegyericsei kárbecslés i. m. 35

Jasztrebarszkóra 1. E. Kovács P.\ Egy szlavóniai mezőváros i. m. 427.: 19. jegyz. A Grebeni-, majd Batthyány-birtok Kristallócnál is ez figyelhető meg. Az 1470-es években meginduló oszmán pusztítás előtt 112, 1472-ben 85 adózó portát írtak össze. 1516-ban már ismét 105 adózó porta szerepelt a földesúr által elrendelt adóösszeírásban. Josip Adamcek: Agrarni odnosi u Hvatskoj od sredine XV do kraja XVII stoljeca. (Grada za gospodarsku povijest Hrvatske 18.; Odjel za hrvatsku povijest, Centar za povijesne znanosti sveucilista u Zagrebu, Monografije 8.) Zagreb 1980. 68.; MOL DL 104293. Némileg mást mutat a szintén Batthyány kézbe kerülő grebeni uradalom. Itt egy 1480 körül készített összeírás szerint az 537 jobbágytelek közül 272 pusztán állt, ami több mint 50 százalék. Adamcek, J. \ Agrarni odnosi i. m. 60. Ezt erősítette meg E. Kovács Péter mintaszerű esettanulmánya is. E. Kovács Péter: A grebeni uradalom 1522-es összeírása. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikő. Bp. 1998. 132-133. Érdemes lenne a forrást a szintén 1522-ben készült urbáriummal összevetni. MOL DL 104411. Az alsó-sztubicai összeírás viszont azt mutatja, hogy mégsem a grebeni helyzet lehet az általános. Ide ugyanis jelentős horvát migráció irányult a 16. század első két