Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)
796 VARGA SZABOLCS amelyhez Sopronban 411, Vas megyében 464, Zala megyében pedig további 217, valamint néhány Somogy megyei adózó porta tartozott.2 0 1549-ben Nyugat-Magyarország legnagyobb birtokosának számított, 859 adózó portája az összes jobbágytelek 7,4 százalékát tette ki.2 1 Mivel az 1549. évi országos adóösszeírásban a szlavóniai vármegyéket nem találjuk,2 2 és a különböző munkákban inkább a dunántúli Nádasdy-birtokok urbáriumai és összeírásai szerepeltek forrásként,23 ezért a szlavóniai Zágráb és Kőrös megyékben fekvő uradalmak csak említés szintjén kerültek bele a gazdaságtörténeti elemzésekbe, és meg sem kísérelték meghatározni ezek arányát az összes birtokállományon belül. Komoróczy György ugyan számos — Velike és Sztenicsnyák uradalmak gazdálkodása során keletkezett — szlavóniai primer forrást használt, ezek azonban inkább a báni hivatalviselés ideje után keletkeztek, így jelen tanulmányhoz jobbára csak indirekt módon, korábbi adatokkal együtt használhatók.2 4 Nádasdy 1535-ben Velike, Sztenicsnyák és Vasmegyericse uradalmakat „örökölte meg" a Kanizsayaktól.2 5 Az első kettő még Egervári István halála után, a vele kötött szerződés értelmében került Kanizsay István birtokába,26 míg az utóbbi valamikor 1494 és 1498 között jutott a kezére.2 7 A Kőrös megyei 133,9 négyzetkilométernyi velikei uradalomhoz ekkor Velike Castrum, O- és Újvelike oppidum, harminchárom possessio, valamint Usztilónya és Usztipeker vámok, illetve további négy predium tartozott. 1495-ben 325, 1507-ben már 479 adózó portát írtak össze az uradalomban.28 A vele határos vasmegyericsei birtok 143,1 négyzetkilométernyi területén Megyericse castellum, Megyericse, Miholc és Pekerszerdahely mezővárosok, valamint ötvennégy possessio feküdt.29 20 Bessenyei J. : Nádasdy Tamás birtokai i. m. 29. 21 Bariska István: Történeti kérdések a 16. századi Nyugat-Magyarországon. In: Nádasdy Tamás (1498-1562) i. m. 82. 22 Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. I—II. köt. (A MOL kiadványai II.: Forráskiadványok 16.) Bp. 1990. 23 Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdiak 1540-1550-es számadásaiból. Fase. I. Kézirat gyanánt. Az anyagot közli Kumorovicz [sic!] L. Bernát - M. Kállai Erzsébet. (Történeti-néprajzi Füzetek I.) Bp. 1959.; Bessenyei J. \ Nádasdy Tamás birtokai i. m. 24 Komoróczy Gy. \ Nádasdi Tamás i. m. O többnyire a Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban MOL); E 185, Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Archívum familiae Nádasdy (a továbbiakban E 185) 58. csomójának összeírásait hasznosította. 25 A birtokok átvétele korábban megtörténhetett. György sztenicsnyáki provizor már 1534. április 30-án tudósította Nádasdyt a legújabb hírekről. Sisic, F: Saborski spisi i. m. II. 469. 26 MOL Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban DL) 48987. 1512. szept. 5. Perényi Imre nádor megparancsolja a zágrábi káptalannak, hogy Kanizsay Lászlót iktassa be Egervári István Velike és Sztenicsnyák birtokaiba. 27 1494-ben még Drágfi (Drágffy) Bertalan erdélyi vajda birtokaként írták össze Megyericse és az uradalomhoz tartozó Pekerszerdahely 165 adózó portáját. Josip Adamcek - Ivan Kampus: Popisi i obracuni poreza u Hrvatskoj u XV i XVI stoljecu. (Izvori za hrvatsku povijest 3.) Zagreb 1976. 9. 1498-ban már Kanizsay György birtokában volt. Engel Pál: Magyarország a középkor végén. Digitális térkép és adatbázis. CD-ROM. Térinformatika: Kollányi László - Sallay Ágnes. Bp. 2001. Drágfi Bertalan 1497. január 17-én cserélte el Vasmegyericsét a Heves megyei Debrő uradalmára Kanizsay Györggyel. MOL DL 20521. 28 Adamcek, J. - Kampus, I. : Popisi i. m. 9., 29. 29 MOL DL 37007 fol. 213-228. Miholc jóval jelentéktelenebb volt társainál, az urbáriumban négy adózó telket találtak a településen.
