Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 785 kevéssé ismert, az 1625. őszi soproni diétán az egyik protestáns — bár Esterházy Miklóssal szemben ténylegesen esélytelen — nádorjelölt volt. A gyorsan felemelkedett, katolikus nagyúr ugyanis mintegy hatszor annyi voksot kapott a választáson, mint a régi dunántúli családból származó protestáns arisztokrata.9 5 Uralkodóhűsége ellenére 1622-től Nádasdy Pál haláláig kitartott evangélikus vallása mellett akkor is, amikor régióbeli legfőbb riválisai, Esterházy Miklós vagy Batthyány I. Ádám már a Habsburg-dinasztia hitét követték. Ebben feltehetően az is szerepet játszhatott, hogy személyisége jelentősen eltért elődeiétől, azaz a politika terén náluk jóval kevésbé volt ambiciózus és talán tehetséges, és még náluk is jobban vonzódott hitéhez és az irodalomhoz,9 6 amit egy 1631-ben Csepregen megjelent, általa írt és szerkesztett evangélikus imádságoskönyv (Áhítatos és buzgó imádságok) is jelez.9 7 Mindeközben lehetőségeit 1616 őszén egy súlyos lovasbaleset is rontotta.9 8 Összességében így családja pozíciója ugyan — ez hangsúlyozandó — nem kérdőjeleződött meg a magyar arisztokrácia legfelső rétegében, befolyása néhány évtizedre mégis tetemesen visszaesett. Az elmondottakon kívül ezt jól jelzi az is, hogy a század első negyedének öt nádorválasztásán (1608, 1609, 1618, 1622, 1625) a jelöltek között a prímet a Batthyány, az Erdődy, az Esterházy, a Forgách és a Thurzó családok vitték.9 9 Nádasdy Ferenc országbíró a Dunántúlért folytatott hatalmi rivalizálásban A 17. század közepén így Pál fiának, III. Ferencnek volt min javítania. Mivel az ő pályájáról, illetve mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi hátteréről a kérdés egyik szakértője, Torna Katalin ugyanebben a számban külön tanulmányban szól,100 az alábbiakban — legfőbb vizsgálati szempontjainknak megfelelően — pusztán a magyar világi elitben betöltött helyét határozzuk meg, illetve a Dunántúlért folytatott hatalmi rivalizálásban megvívott különleges küzdelmére hívjuk fel a figyelmet. Noha III. Ferenc apja életében — mint láthattuk — a Nádasdy család befolyása főként országos szinten kétségkívül csökkent, a magyar arisztokrácia elitjének tagjaként számára is kiváló lehetőségek kínálkoztak. S ő tudott is élni ezekkel. Az 1. táblázat adatai szerint ugyanis — a főkapitányi posztot kivéve — a család 16-17. századi négy generációjából minden fontos magyarországi tiszt-95 Szalay L. - Salamon F. : Galantai gróf Eszterházy Miklós i. m. II. 224. 96 Kovács József László: Esterházy Miklós és Nádasdy Pál az író. In: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. Szerk. Környei Attila - G. Szende Katalin. Sopron 1996. 125-133. 97 RMK II. 1494. A kötet feldolgozásán a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum munkatársa, Reichardt Gabriella dolgozik. 98 Erre 1. Torna Katalin tanulmányát ugyanebben a számban. 99 „Series candidatorum pro officio palatini regni Hungáriáé." Összeállította Gyurikovits György, Pozsony, 1837. április 19.: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; Kézirattár Fol. Lat. 3809/11. Gyurikovits gyűjtemény, fol. 233r. 100 Vö. még kismonografikus jelleggel Torna K.\ Gróf Nádasdy Ferenc i. m. A Nádasdy tisztségeire vonatkozó különféle adatok e munkából származnak, így ezekre külön az alábbiakban már nem hivatkozunk.
