Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
786 DOMINKOVITS PÉTER - PÁLFFY GÉZA séget ő ért el legkorábban! Ám ezen adatokkal még a 17. század legjelentősebb magyar politikusai sorában is az első három között találjuk - csupán Esterházy Pál nádor (1681-1713) és Zrínyi Miklós horvát-szlavón bán (1647-1664) vetekedhetett vele.10 1 Sőt, 1662 elején Nádasdy lett a magyar arisztokraták közül legfiatalabb korban tagja a Habsburg Monarchia legfőbb tanácsadó testületének, a Titkos Tanácsnak (Geheimrat).102 Ez bécsi udvarbeli karrierje csúcsát jelentette. Nádasdy Ferenc a Magyar Királyságban is megküzdött a sikerért. A magyar királyi udvarmester posztját 1646-ben elnyerve a világ elit hierarchiájában még csak a 9-10. helyre került, ahonnan az 1650-as évek elején csupán keveset tudott előrelépni. Számára ezért is bírt oly nagy jelentőséggel 1655-ben az országbíró posztjának megszerzése, ezzel ugyanis igen nagyot (a 7-8. helyről a 2-ra) ugorhatott előre.10 3 Esetleges nádorrá választásának fiatal kora és a belpolitikai erőviszonyok miatt kevés esélye volt,10 4 a bán és a tárnokmester posztját pedig Zrínyi Miklós és Csáky István már hosszabb ideje (az előbbi 1647-től, az utóbbi 1644-től) betöltötte.10 5 Az országbírói poszt megszerzésével Nádasdy tehát 32 évesen a magyar világi elit 2. embere lett, amivel családja befolyásának átmeneti csökkenését sikerült helyreállítania. A világi elit második pozíciójának megszerzésében számos tényező játszott közös szerepet: Nádasdy tanulmányai és katolizálása (1643) mellett tehetsége és páratlan nyitottsága, kiváló Habsburg-udvari kapcsolatrendszere és hallatlan nagyravágyása, de utóbb a császárvároshoz közeli rezidenciái (előbb 1650-től az alsó-ausztriai Seibersdorf, majd 1660-tól Pottendorf) és persze remek házassága.106 1644 februárjában ugyanis Esterházy Miklós nádor leányát (Juliannát) vette feleségül. Magyarországi pályája csúcsát végül Wesselényi Ferenc nádor (1655-1667) halála után, 1667. május elejétől királyi helytartói kinevezése jelentette, amelyet 1670 őszi lefogatásáig Szelepcsényi György esztergomi érsekkel (1666-1685) együtt töltött be.10 7 Ezzel Nádasdy a világi elit élére jutott, a Magyar Királyság vezetésében pedig majdnem elérte azt a pozíciót, amelyet egykoron dédapja, Tamás nádor. A 16-17. században ugyanis ekkor fordult első ízben elő, hogy nádor hiányában a királyi helytartó tisztét az esztergomi érsek ne egyedül, hanem egy nagyúrral együtt töltse be. 101 Pálffy G.: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére i. m. 882.: 5. táblázat. 102 ÖStA HHStA Handschriften Böhm Suppl. 383. (W 706/23.) Johann Dümont: Collectanea historica, necnon politica et juridica. Bd. 23. „Eidbuch österreichischer Würdenträger" fol. 15v. L. még részletesen Torna Katalin idézett dolgozatában ugyanezen számban. 103 Torna Katalin-. Nádasdy III. Ferenc országbírói kinevezése. Adalékok az 1655. évi országgyűlés történetéhez. In: Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. CD-ROM. Szerk. Erdélyi Gabriella - Tusor Péter. Bp. 2007. 111-125. 104 Várkonyi Gábor-. Wesselényi Ferenc nádorrá választása. In: Mindennapi választások i. m. 87-110. 105 Fallenbiichl Z.: Magyarország főméltóságai i. m. 75. és 80. 106 Mindezekre 1. a Nádasdy-kutatócsoport tagjainak (Buzási Enikőnek, Király Péternek, Kiss Erikának, Toma Katalinnak és Viskolcz Noéminek) e számban közölt írásait. 107 Helytartóságára 1. Toma Katalin tanulmányát ugyanebben a számban. A korábbi gyakorlatra vö. Pálffy G.-. A Magyar Királyság i. m. 282-286. stb.
