Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
784 DOMINKOVITS PÉTER - PÁLFFY GÉZA az ország nádora, azaz a világi elit első embere. Ám az említett jelentős generáció-eltolódás a Batthyányaknak is kedvezett: az ugyan jóval fiatalabb Batthyány I. Ádám (1610-1659) katolizálásának (1629), bécsi udvarbeli szolgálatának és grófi címének (1630)8 6 köszönhetően Nádasdy Pálnak egyre komolyabb riválisa lett, mely lehetőségekkel az utóbbi korai halálát kihasználva — katonai téren legalábbis — Batthyány kiválóan élni tudott. Mindezeket Nádasdynak a Zrínyiekkel és a Homonnai Drugethekkel való sógorsága sem ellensúlyozhatta - egyik testvérét (Annát) ugyanis a költő és hadvezér Zrínyi VII. Miklós apja (VI. Miklós), a másikat (Katalint) pedig Homonnai Drugeth György országbíró (1618-1620) vette el. Különösen, hogy maga Pál első ízben igencsak rangon alul házasodott, amikor 1617 nyarán Sárvárott Cziráky Borbálát vette feleségül,8 7 akinek apja, a szép jogtudó hivatalnoki karriert befutó Mózes csupán 1620 áprilisában lett báró.8 8 A váratlanul gyorsan (1618. július 17-én) elhunyt8 9 Borbála asszony után Nádasdy Pál második hitvese is csak a magyar arisztokrácia középrétegébe tartozó Révay családból származott: Judit a neves koronaőr és királyi udvarmester, Péter leánya volt.9 0 Ám stabil uralkodóhűségét jelentősen megkérdőjelezte az is, hogy 1619 őszétől — Batthyány II. Ferenchez hasonlóan — hosszabb időre ő is Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez (1613-1629) pártolt.9 1 Esterházy Miklós minősítése szerint ráadásul azok közé tartozott, „az kik Bethlent hítták vagy kedvvel vették", azaz nem csupán kényszerűségből csatlakoztak hozzá.9 2 Az 1621 legvégén kötött nikolsburgi béke után Nádasdy Pál azonban Bethlen újabb királysági hadjáratai során már nem pártolt ismét a fejedelemhez, sőt előbb kerületi főkapitány (1622-1633), majd 1625-től egyszerre magyar tanácsos, császári kamarás és magyar királyi kamarásmester lett.9 3 1627 nyarától pedig már ő irányíthatta a Kanizsával szembeni végvárakat is.9 4 Végül, bár 16-17. század fordulóján. (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése). Századok 143. (2009: 4. sz.) 862-866. 86 Mindezekre 1. Koltai András: Batthyány Ádám és udvara 1625-1659. Doktori disszertáció ELTE BTK. Kézirat. Bp. 2000.; Uő: Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban: Batthyány Ádám (Bécs 1630-1659). Korall 9. (2002. szeptember) 55-78. 87 Esküvőjük 1617. június 19-én volt Sárvárott. ÖStA AVA FHKA HKA Familienakten N 1. fol. 41.; uo. HFU r. Nr. 113. Konv. 1617 Juni fol. 13-16. és MOL E 104, Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara számvevősége, Liber resolutionum Vol. 6. fol. 254. 88 MOL A 57 Libri regii 7. kőt. pp. 78-80. (1620. ápr. 5.) 89 Barabás Samu: Geneologiai följegyzések. Történelmi Tár (1884) 782. 90 Payr Sándor: Révay Judit, a hitehagyott Nádasdy Ferenc édesanyja. Protestáns Szemle (1913) 65-86., 145-160. 91 Vö. Nagy László: Adalékok Bethlen Gábor hadseregének dunántúli hadműveleteihez (1619— 1621.). Hadtörténelmi Közlemények Új folyam 7. (1960: 2. sz.) 71-106. 92 Szalay László - Salamon Ferenc: Galantai gróf Eszterházy Miklós Magyarország nádora. I-III. köt. Pest 1863-1870. I. köt. 67-68. 93 Az eddigi adatok mellett kamarásságára 1. ÖStA HHStA Oberstkämmereramt Reihe F, C 1 fol. 14.; mint kamarásmester: Fallenbüchl Z.: Magyarország főispánjai i. m. 83. E tisztét azonban feltételezhetően csupán 1625. december 8-án III. Ferdinánd soproni koronázási lakomáján látta el. Pálffy G. : Koronázási lakomák i. m. 1078. 94 1627. márc. 20. Zrínyi György 1626. évi halála után Nádasdyt felfogadják a tisztségre: ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 258. fol. 238., 1627. jún. 9. Utasítás Nádasdy részére a tisztségről. ÖStA KA Best. Prot. Bd. 1. 1627. p. 22. Konkrét főkapitányi tevékenysége azonban jelenleg még alig ismert.
