Századok – 2010
TÖRTÉNETI IRODALOM - Urbán Aladár: Batthyánytól Kossuthig. Hadsereg és politika 1848 nyarán és őszén (Ism.: Kemény Krisztián)
757 TÖRTÉNETI IRODALOM közönségnek, ugyanekkor játszanak a Veszprémi csata címmel egy eredeti nemzeti vitézi játékot is. Sajnos a szövege nincs meg, de a színlapja igen, s ez is új adat, hiszen az Érseki Levéltárban megőrzött színlapot most először ismerhetik meg az olvasók. A veszprémi Petőfi-kultuszhoz kapcsolódva, 1873-as ősbemutatója után Veszprémben is bemutatják a Petőfi című színdarabot, amit — ahogy a lábjegyzetből kiderül —, Egervári Potemkin Ödön színész írt. Az idő előre haladtával természetesen egyre több a forrás is: az utolsó két évtized színtársulatairól már nagyon részletes képet kapunk: B. Polgár Gyula színtársulata (1876) pl. nagyrészt vígjátékokat és népszínműveket játszott a városban, emellett csak három dráma került a színpadra két hónap alatt (egy ebből csúfosan üres nézőtér előtt, amit a kritika azzal mentegetett, hogy az életben úgyis van elég tragédia, a közönség inkább szereti a vidám darabokat). Miklósi Gyula színtársulata viszont egy differenciáltabb játékrendet alakított ki 1878 őszén: klasszikus műveket játszottak az értelmiségi közönségnek (Bánk bán, Képzelt beteg, Makrancos hölgy, Szentivánéji álom, Hamlet), vasárnaponként pedig népszínművet játszottak az iparosoknak, és az akkoriban egyre népszerűbbé váló operettet a legszélesebb közönségnek. A jegyek is differenciáltak: megtudhatjuk a monográfiából, hogy az 1860-as, 1870-es években már van gyermek- és diákjegy, zárthely, földszint és karzatjegy, és természetesen a hosszabb ideig itt lévő társulatok bérletet is hirdettek. A jegyárak átlagosan 20-60 krajcár között mozogtak. A jegyárakat differenciálta a téma, a várható siker is: a Blau hart, az az a kék szakállú vitéz kegyetlenkedése az ő hetedik feleségén című tabló belépőjegye 50, 25 és 15 krajcár volt, már csak azért is, mert a tabló vagy néma ábrázolat bemutatását drágította a görögtűz és a kísérőzene is. Nagy eredménye a kötetnek, hogy a színtársulatok gazdasági működését is bemutatja: tanulságos pl. Balogh István 1821-es veszprémi vendégszereplésének (33. o. ) és a 10 évvel későbbi adatsornak az összevetése (42. o.). A szcenikáról egyébként csak az újsághírekből és a plakátok szűkszavú tudósításaiból tudunk; gyakran használtak görögtüzet, kivilágítást, egy újévi darabban gondatlanság miatt pl. sűrű füst lepte el a színpadot. Az előadásokhoz az itt állomásozó huszárezredet is igénybe vették pl. 1877-ben a Kossuth és Batthyány harca a bécsi kamarilla ellen című darabban. Erre korábban is sok példa volt: 1813-ban pl. Székesfehérvár mellett a Gráf Valtron című katonai érzékenyjátékot 300 ágyúval adta elő Balogh István színtársulata, Szilágyi Pál (katonaviselt színész) rendezésében. Talán az idézett adatokból, érdekességekből is kiderül, milyen sokszínű, gazdag a kötet anyaga, ezért is fontos az utolsó, Tanulságok c. fejezet, amely belehelyezi a veszprémi színjátszást a magyar színjátszás egészébe, és értő, pontos módon összefoglalja mindazt, ami ebből a sok-sok adatból kiolvasható a játékrendről, a sikerdarabokról, a közönségről. A kötet második fele szöveggyűjtemény: olyan levéltári forrásokat tartalmaz, amelyeket Hudi József kutatott fel és itt közöl először (mintaszerűen jegyzetelve), más részük pedig korabeli színikritika (az országos lapokból, a Győri Közlönyből, és a Veszprém című lapból), érdekes példatára mindannak, amit a korabeli néző és kritikus elvárt a színészi játéktól, a rendezéstől, előadástól. A szövegek között vannak veszprémi részletek Szuper Károly színész, igazgató naplójából is. Külön hangsúlyozni kell a keménytáblás kötésű, szép kiállítású kötet gazdag képanyagát is. Hudi József könyve jelentős nyeresége a magyar színháztörténet-írásnak, s csak remélni tudjuk, hogy minél több magyar város gyarapodik majd hasonló kötetekkel, hogy megismerje és megőrizhesse saját kulturális örökségének színházi szeletét. Pintér Márta Zsuzsanna Urbán Aladár BATTHYÁNYTÓL KOSSUTHIG Hadsereg és politika 1848 nyarán és őszén Budapest, Argumentum kiadó, 2009. 404 o. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából jelent meg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára sorozatában a korszak kiváló kutatójának, Urbán Aladárnak a legújabb tanulmánykötete. A korábban zömében a Hadtörténelmi Közlemények és a Századok hasábjain megjelent, ám most átdolgozott és kibővített tanulmányok annak az 1848 jú-
