Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Fejezetek a csanádi egyházmegye 1848/49-es történetéből
644 MIKLÓS PÉTER Az Óbecsére, a szerb fölkelők ellen induló katonák számára fontos volt az egészségügyi ellátás biztosítása. Ezért honvédorvosokat neveztek ki a 3. zászlóalj mellé. A délvidéki harcok azonban áldozatokat követeltek, így a sebesültek és járványtól szenvedők elhelyezéséről is gondoskodni kellett. Az alsóvárosi kolostor 290 beteget tudott fogadni. 1848. június végére szegedi városi kórház, a minorita és a ferences zárda szűknek bizonyult, ezért a piaristák rendházát és iskolájának egy részét is kórházzá kellett alakítani.2 4 A Csanád megyei Földeákon a falu és a templom védőszentje Szent László volt, akinek június 27-i ünnepét a faluban mindig nagy ünnepléssel tartották. Teljes búcsú engedélyt a templom 1768. március 28-án kapott XIII. Kelemen pápától. A pápai dokumentum szerint minden hívő búcsúban részesülhetett, aki a templomban Szent László ünnepén meggyónt. Ezt a rendelkezést Engl Antal püspök 1768. június 29-i egyházlátogatása alkalmával hirdette ki. Az ünnepre a környező falvakból is érkeztek búcsúsok, s a szórakozás egészen késő estig tartott. Az átmulatott éjszaka után nehezebben ment a munka is. így a búcsú alkalmából két nap telt el dolog, robotmunka nélkül - a legnagyobb nyári munka, az aratás idején. Ezért a fölesúr Návay család „a hívek nevében" kérte a Szentszéket, hogy az ünnepet helyezze át a következő vasárnapra. XVI. Gergely pápa 1842. január 28-án kiadott brévéjében helyt adott a kérelemnek, és engedélyezte, hogy Szent László ünnepét a búcsúval ne a napján, hanem az azt követő vasárnapon ünnepeljék. A pápai rendelkezést Lonovics József csanádi püspök 1842. március 22-én írta alá, és küldte meg Földeákra. 1848-ban a jobbágyi állapotból megszabaduló földeákiak levélben kérték plébánosukat, hogy az új faluban az ünnepet ne a következő vasárnap tartsák, hanem annak napján. Az 1848. június 5-én kelt levélből — amelyet többek között Fodor János bíró, Kocsis Antal adószedő, Bakos István esküdtbíró, valamint Bugyi András és Szalma István esküdtek írtak alá — kiderül, hogy a június 1-jei „számos lakos Polgár Társaink egybejöttével" tartott népgyűlésen határoztak így a hívek.2 6 A levelet Major János plébános 1848. június 10-én — saját pártfogó, kísérő soraival — továbbította Lonovics József csanádi püspöknek. A lelkész levelében kiemelte, hogy a hívek a paplak építésével bizonyítják vallásos érzelmüket, s törvényes kérésüket megtagadni értelmetlen.26 Lonovics József püspök 1848. június 20-i leiratában — néhány nappal egri érsekké való kinevezése előtt — engedélyezte a földeáki búcsú június 27-i megünneplését. Az új falu kialakítása, a templom építése és a búcsú napjának kijelölése mellett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc is éreztette hatását Földeákon. A község életében nem hozott jelentős változást a polgári forradalom, az áprilisi törvények, csak szentesítette azokat az állapotokat, amit a liberális eszméket követő Návay család teremtett meg. 1848. március 26-án népgyűlést tartottak, amelyen határoztak az új vezetők megválasztásáról és a nemzetőrök összeírásáról. A választást június l-jén tartották, s szinte változatlan összeté-24 CSML SZVTI 2717/1848. június 23. 25 SZCSPL EVRI Földeák, 52. 26 SZCSPL EVRI Földeák, 51.
