Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Fejezetek a csanádi egyházmegye 1848/49-es történetéből
FEJEZETEK A CSANÁDI EGYHÁZMEGYE 1848/49-ES TÖRTÉNETÉBŐL 645 telben szavazták meg a faluvezetést. Érdekes és jellemző, hogy a szabadságharc bukása után, amikor a falu elöljáróit már nem választották, hanem kinevezték, a makói főszolgabíró is ugyanazokat bízta meg — bíró, adóösszeíró, esküdtbíró és esküdt funkcióba (1849. szeptember 11-én) —, akiket 1848 nyarán a lakosság választott. Návay Mihály Csanád vármegyei másodalispán 1848. június 1-jei jelentése szerint 112 földeáki férfi került a nemzetőrség jegyzékébe. Négy nappal később jött az utasítás, hogy a szervezendő honvédségbe a falunak tíz újoncot kell kiállítania. 1849 májusában újabb nyolc újonc kiállítását kérte a hadügyminisztérium Földeáktól, de senki sem jelent meg a toborzóhelyen. Bár a főszolgabíró minden tizennyolc-tizenkilenc éves ifjút magához rendelt, és közülük kisorsolta az újoncokat, a szabadságharc bukása miatt bevonulásukra már nem került sor. 1848/49 legfontosabb hozadéka a földeákiaknak — és az egész magyar agrártársadalomnak — a jobbágyság és jobbágyi terhek megszűnése volt. Érdekes megfigyelni, hogy a helyi lakosok a polgári szabadságjogokat a politikai élet (új faluvezetés választása) és az egyházi élet területén is igyekeztek gyakorolni, s hogy egy ilyen kicsiny — 3000 lakossal bíró — dél-alföldi faluban is igény támadt a civil társadalomnak az egyházra gyakorolt befolyására. Nem volt könnyű az alsópapság pénzügyi helyzete sem a forradalom és szabadságharc idején. Az alsóklérus egy része emiatt országszerte szervezkedésbe fogott. Ennek az ún. radikális alsópapságnak a bázisát a segédlelkészek és a szerény jövedelmű vidéki — elsősorban falusi — plébánosok alkották a korabeli egyházi társadalomban.2 7 Közéjük tartozott Balogh Antal (mező)kovácsházi plébános is. A kovácsházi katolikus pap lelkészi jövedelme — a közel kétezer hívő után járó párbér alapján — körülbelül kétszáz forintot tett ki. Ezen kívül a község elöljárósága biztosított számára egy telket a paplaknak (zöldségesnek és gazdasági udvarnak is elegendő nagyságú területtel), valamint a határban egy egész telek haszonélvezetét.2 8 Balogh Antal (1812-1870?) 1848. május 15-én írt Lonovics Józsefnek, s levelében kérte a főpapot, hogy a romló állapotú vályogból épült templomot és plébániaépületet fölújíttathassa, valamint liturgikus ruháit megjavíttathassa, illetve az elhasználtak helyett újakat szerezhessen be. Erre az engedélyt — támogatást is ígérve — május 25-én adta meg a csanádi püspök.29 A kovácsházi plébános augusztus 23-án ismét támogatást kért — az akkor már egri érsekké kinevezett — Lonovicstól, amelyből egy szobával és kamrával kívánta bővíteni a lelkészlakot, valamint tetőjavítási munkákat végeztetett volna.3 0 A főpap szóban ígéretet tett neki, hogy ezek megvalósítására mielőbb anyagi segítséget nyújt. Mivel az anyagi támogatás elmaradt 1848. szeptember 11-én Balogh Antal Fábry Ignác püspöki helynöktől igényelt kétszáz forint kölcsönt a halaszthatatlan munkálatok elvégzésére. Levelében rámutatott, hogy a forradalmi 27 Zakar Péter: Forradalom az egyházban? A radikális alsópapság 1848/49-ben. In: Állam és egyház a polgári átalakulás korában Magyarországon. 1848-1918. Szerk. Sarnyai Csaba Máté. Budapest, 2001. 53-62. 28 CSML Csanád vármegye iratai. Közgyűlési iratok. 912/1839. 29 A mezőkovácsházi római katolikus plébánia irattára. 997/ 1848. 30 SZCSPL EVRI Mezőkovácsháza, 48.
