Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Ortodoxok és újítók a pápai zsidó községben az 1840-es években
ORTODOXOK ÉS ÚJÍTÓK A PÁPAI ZSIDÓ KÖZSÉGBEN AZ 1840-ES ÉVEKBEN 605 ben joga van őket érintő döntéseket hozni. A székbirtokláshoz kötött szavazati jog bevezetése saját döntése volt, amit azonban nem tekint örökérvényűnek.4 0 A hitközség vezetői az őket ért újra és újra megfogalmazott vádak mindegyikére kimerítő cáfolatot írtak és kemény szavakkal illeték saját hitsorsosaikat. Ok voltak abban a helyzetben, hogy a mintegy száz éve fennálló védelmi viszonyban kialakult kényes egyensúly fennmaradását elérjék. Tagadták a vádat, miszerint az elöljárók közt vérségi kapcsolat állna fenn, ugyanis a szabályzat csak az első három tisztséget betöltő személy közti rokonságot tiltotta, márpedig Adolf Spitzer, Hermann Neumann és Hermann Fromm között ilyen kapcsolat nem állt fenn. A pozsonyi hitközségben bevett szokásokra való hivatkozás a szavazati jog ügyében (hogy ti. mindenki, aki hozzájárul a hitközség jövedelméhez, szavazati joggal bír), szerintük nem fogadható el, ugyanis nincs országosan egységes jogszokás a hitközségi elöljárók választásában. Hivatkoztak a pesti hitközségre, ahol a tagok képviselőik útján gyakorolják a választójogukat, nem személyenként. Pápán a szavazás szabályozása földesúri jog, tehát aki támadja, egyszersmind a földesurat támadja. Márpedig Esterházy Károly az ő érdekükben változtatott a szavazati jog feltételein, hogy a hitközség anyagi gondjainak megoldását elősegítse. Azok maradtak ki a választásból, akik nem engedelmeskedtek a földesúri döntésnek és nem vásároltak széket. Pedig a székek ára nem volt magas és a töredékszavazatokat is figyelembe vették. A folyamodványt aláírók közül többeknek is van széke a zsinagógában és így szavazati joguk is. A haladó pártot ért vádakat a folyamodványt aláírók kikérdezésével a vármegyei kiküldöttek megvizsgálták és valótlannak találták. A többször elhangzó panaszt, miszerint az új zsinagógában számos, a hitelvekkel és a szokásokkal ellenkező újítást vezettek be, nem találták megalapozottnak. Az almemort körüljárhatónak ítélték, azt pedig nem tudták előttük bebizonyítani, hogy a Tórát a régi zsinagógából nem az előírásoknak megfelelően vitték volna át az újba. A zsidó juristák elismerték, hogy a szombati imádságot egy ideig a körülmények miatt nem tudták elmondani, de azóta rendben folyt az istentisztelet. Az újításra vonatkozó vádat a neológok azzal cáfolták, hogy több buzgó ortodox is jár a zsinagógába, részt vesz a szertartásokon. Eskü alatt kikérdezett idős zsidók vallomásával igazolták, hogy a zsinagógában mondott imádságok és a szertartások sem változtak.4 1 A vármegyei vizsgálat ebben a vádpontban azt állapítot-40 „Az elöljáróság semmit magától, hanem igen is mindent az én földesúri jóváhagyásomból s rendeletemből tett és cselekedett, alávaló koholmány tehát az mintha a pápai izraelitáknak valami különös joga, ami csak a holdba' létezhet, csonkíttatott volna meg, azt tették ők, amit a józan ész, amit a legfelsőbb királyi parancsolatok és pápai izraelita alattvalóimnak javai követelnek, idétlen újításokról, vagy a zsidó vallásnak magrongálásáról szó sincs, szándék se volt, és én kezeskedem, hogy míg ezen uradalmak bírásomban s kormányozásom alatt leendnek, minden efféle zavargó, s idétlen újítások behozatalát megengedni nem is fogom. A szavazásra kiadott földes úri rendeletem nem örökké tartandó, hanem csak addig, ameddig a kitűzött cél el fog éretni. Ha a panaszkodók annyira buzgók, amint állítják vallásuk mellett, előttük áll, vásároljanak székeket, még több száz van eladó, s iparkodjanak ez által maguknak többséget szerezni, ők sajátot, tulajdont vesznek, mely annál becsesebb, minél több jog köttetett hozzá." VeML: IV 1. t: Esterházy Károly jelentése a vármegyére. Pápa, 1846. júl. 29. 41 Több idősebb zsidó tanúsította, hogy a zsidó újévet szeptember 21-22-én az új zsinagógában ugyanúgy tartották meg, mint emberemlékezet óta mindig, a szokott szertartásokkal, énekekkel és kellő buzgalommal. Aláírók: Abraham Stern, Josef Baron, Leopold Rapok, Salamon Beck, Elias
