Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Ortodoxok és újítók a pápai zsidó községben az 1840-es években

604 JAKAB RÉKA nak sértésével a statusquo megtartása parancsoltatik. [...] Az egész Nfemes] Veszprém vármegyei ügyvédi karban, ami méltó dicséretekre legyen mondva, nem találkozott egy is, ki ezen a gazságokban legtöbbnyire elmerült, s rész sze­rint büntető per alatt álló, rész szerint csalásokért a piarcon elvert büntetéssel megbillegzett, istentelen uzsoráskodással sok családot vég pusztulásra juttatott al­jas népnek igazságtalan ügyét pártfogásába venni, s felvállalni akadott volna ,"36 Amint az 1846. augusztus végén lefolytatott vizsgálat kiderítette, az elé­gedetlenkedők David Lamberger pápai gyapjúkereskedő házánál egy este össze­gyűltek, és Stettner Lajos soproni ügyvéd jelenlétében maguk közül 10 férfit választottak, akiket a választási joguk visszaszerzésének ügyével bíztak meg. Mivel az ortodoxok azt állították, hogy a hitközség többsége mögöttük áll, a vármegyei választmány össze kívánta írni őket, valójában mennyien vannak és egyúttal jogi helyzetüket is meg kívánta vizsgálni. Egy szombaton a zsinagógá­ban kihirdették, hogy a tíz ügyvivőt megválasztó férfiak jelentkezzenek össze­írásra. 108 családfő ismerte el, hogy egyetértett a folyamodvánnyal. Ókét egyen­ként kikérdezték, irataikat és adókönyveiket is megvizsgálták. Azokból kiderült, hogy közülük 43-an nem fizettek cenzust, 39-en türelmi adót, 71-en pedig egyál­talán nem járultak hozzá a zsinagógaépítés költségeihez. A 108 személy közül 72-nek nem volt letelepedési engedélye Pápára. Az elégedetlenkedők közti agitá­lás hatására a szeptember elején megismételt vizsgálat idejére a választási jogot igénylők száma 172 főre növekedett. Közülük nem fizetett cenzust 89 fő, türelmi adót 86-an, 130-an pedig a templomépítésre nem fizettek egyáltalán; 124-nek pe­dig nem volt lakhatási engedélye. A vizsgálatot lefolytató vármegyei hivatalno­kok megjegyezték, hogy a lakhatási engedéllyel nem rendelkezők közül sokan Pápán születtek, és bár többen már megőszültek, mégsem tudnak magyarul.37 Az adóelkerülés ilyen nagy aránya mindenképpen gyengítette az ortodoxok pozí­cióit, tiltakozásuknak így egyre kevesebb jogalapja maradt mind az elöljárók, mind a vármegyei hatóságok, illetve a földesúr előtt. A vizsgálat során a tíz megválasztott ügyvivő lemondott „mandátumáról" és nem kívánt tovább az ügyben részt venni.3 8 Nem tudjuk, a visszalépésben volt-e szerepe bármilyen fenyegetésnek. Mindenesetre a hangadók egy kitartó része újra folyamodványt intézett az uralkodóhoz, melyben azzal vádolta a hit­község vezetőit, hogy azért íratják össze név szerint őket, hogy majd meg is büntethessék. Néhányat közülük az uradalmi hajdú elfogott és bezárt. Ezért az uralkodótól útlevelet kértek, hogy elhagyhassák Pápát.3 9 Az uralkodóhoz küldött folyamodványban szereplő vádakra Esterházy Ká­roly földesúr és a hitközség elöljárói is több ízben megfogalmazták cáfolatukat. A földesúr elsősorban a rabbiválasztásban bevezetett új szavazati jog ügyében reagált, hiszen az ehhez kapcsolódó vádak megkérdőjelezték földesúri szuvere­nitását. Hangsúlyozta, hogy a hitközséggel kötött földesúri szerződés értelmé-36 VeML: IV 1. t: Esterházy Károly jelentése a vármegyére. Pápa, 1846. júl. 29. 37 VeML: IV 1. t: A vármegyei főbíró és esküdt jelentése a választmány által lefolytatott vizsgá­latról. Veszprém, 1846. nov. 3. 38 Az ügyvivők közül 8 fő nevét ismerjük: David Kraus, Rudolf Toch, Josef Kraus,, Abraham Lövenstein, Michael Grünfeld, Simon Stern, David Schwarz. VeML: IV 1. t 39 VeML: IV 1. t: Az ortodoxok folyamodványa az uralkodóhoz. Pozsony, 1846. okt. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom