Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Ortodoxok és újítók a pápai zsidó községben az 1840-es években
602 JAKAB RÉKA aláírások nélkül elküldött folyamodványukban azt panaszolták, hogy a kisebbik párt a zsidó vallással ellentétes újításokat kíván bevezetni az istentiszteleti rendben és a zsinagógában. Ezért a földesúr segítségével olyan statútumot léptetett életbe, mely a zsinagógai székek birtoklásához köti a szavazati jogot, így a gazdagoknak több szavazat jut, őket pedig kizárják a hitüket érintő döntésekből.3 0 Következő folyamodványukat már 250 családfő képviseletében küldték az uralkodónak, melyben azt panaszolták, hogy az új választási rend bevezetése révén a kisebbik párt az ő kizárásukkal választotta meg Löw Lipótot rabbinak. A Löw megválasztását ellenző konzervatív csoport a magának hagyományosan ortodox rabbit választó pozsonyi hitközséggel ápolt kapcsolatot, az ott fennálló szokásokat kívánta követni, az újítókkal való szembenállásában pedig tőlük várt támogatást. A pozsonyi hitközségben érvényben lévő választási eljárást országos gyakorlatként beállítva kérték, hogy minden családfőnek legyen szavazati joga, aki a hitközségnek megfizeti az ún. kóser-krajcárokat, a kóser hús- és borfogyasztás adóját. Annál is inkább, mivel szerintük a vallási előírásokat szigorúan betartó szegények nagyobb arányban járulnak hozzá a hitközségi terhekhez, mint az „ún. szabad szellemű, Mózes szabályait elavultnak tartó, vagy a kóser italt a saját pincéjükben tartó" gazdagok tekintve, hogy a hitközség jövedelmeinek nagyobb részét a kóser hús- és borfogyasztás után szedett adók teszik ki.3 1 Ervelésükkel egyrészt azt a látszatot kívánták kelteni, hogy a közösség anyagi terheihez ők a gazdagoknál nagyobb arányban járulnak hozzá, másrészt ha a választási jogosultságot ehhez a típusú adóhoz és nem a zsinagógai székhez kötnék, a többségben lévő ortodoxok elérhetnék, hogy ne Löwöt válasszák rabbinak. A rabbiválasztást tehát jogszerűtlennek ítélték, ezért arra kérték a vármegyét, hogy az uralkodói döntésig tiltsa meg Löw Lipót beiktatását.3 2 Végül a helytartótanács a főispán útján meg is tiltotta, de Löw pár nap múlva, augusztus 6-án már Pápára érkezett, és szerződést kötve az elöljárókkal, megállapodott velük, hogy holtáig a hitközség rabbijává fogadják. Egy új lakást is kibéreltek számára évi 700 váltóforintért, melyet be is bútoroztak. A kanizsaiak pedig ekkor már elbocsátották Löwöt.3 3 Az ortodoxok uralkodóhoz küldött folyamodványa ügyében 1848 elején született döntés. V Ferdinánd a rabbiválasztás földesúri szabályozását az adott helyzetben szükségszerűnek ítélte, tehát jogszerűnek nyilvánította. A szavazati jog szabályozását a későbbiekre nézve azonban nem tekintette érvényesnek, ezért elrendelte a hitközségi szabályzat vármegyei felülvizsgálatát.3 4 Egy 1850-ben készült hitközségi jelentésből kiderül, hogy 1848. március 13-án a vármegyei közgyűlésen kihirdették Löw rabbivá választásának uralkodói jóváhagyását, de — ahogyan az elöljárók fogalmaztak — „a közbejött viharos esemé-30 Uo. 31 VeML: IV 1. t: Második folyamodvány, é. n. Az aláírók nevében: Josef Berger, Aron König, Rudolf Toch és Josef Sauer . 32 VeML: IV 1. t: A földesúr 1846. július 29-i jelentése. 33 VeML: IV 1. t: A hitközség elöljáróinak és népképviselőinek jelentése a vármegyének az őket ért vádakra. 1846. aug. 2. 34 VeML: IV 1. a: Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyve, 1848. márc. 13. 544. pont.
