Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
548 URBÁN ALADÁR Nem tudjuk, hogy a Batthyány-kormánynak az első minisztertanácson Anglia irányában történt kezdeményezésén, valamint a Frankfurttal való kapcsolatfelvételén túl (amit Perczel Mór által szervezett népgyűlésen Pesten már április elején követeltek) volt-e további elképzelése a külpolitikai feladatokról. (Kossuth külpolitikai elképzeléseit hónapokkal később fejtette ki.) A következmények azonban rövidesen önálló lépésekre késztették a kormányt. így követelte a szerb kormánytól az április 24-iki kikindai vérengzésekért felelős Radák György kiadását. Erről értesülve az osztrák külügyminisztérium kifogásolta azt és kérte, hogy a magyar kormány ezentúl ne közvetlenül, hanem a belgrádi osztrák konzul útján forduljon a szerb hatóságokhoz. Batthyány május 28-án arra utasította Esterházyt, hogy a figyelmeztető jegyzéket visszaküldve, kérje fel az osztrák külügyminisztériumot, hogy az szólítsa fel a török kormányt (tehát a szerb kormány hűbérurát), hogy akadályozza meg a néplázítók behatolását Szerbiából. Egyben figyelmeztessen, hogy ha a politikai néplázító szökevények kiadatását Szerbia akadályozza, ezen néplázítók ellen a magyar kormánynak olyan eszközökhöz kellene nyúlnia, amely nem volna összhangban a török kormánnyal való jószomszédi viszonnyal.10 3 Pulszky május 31-én másolatban továbbította a török fővárosban élő magyaroknak a nádorhoz, de az osztrák külügyminisztérium útján benyújtott folyamodását, kérelmezve, hogy Konstantinápolyban önálló magyar követséget, vagy legalább a jelenlegi osztrák követségen egy magyar osztályt alakítsanak ki.10 4 A kérelemmel a június 6-iki minisztertanács foglalkozott, s megbízta Klauzál Gábor kereskedelmi minisztert, hogy Szerbiában, Moldvában, Oláhországban (Havasalföldön) és Konstantinápolyban „Magyarország részéről konzulokat nevezzen".105 A kormány terveiről a nyilvánosságot június 18-án a jól értesült Pesti Hírlap tájékoztatta. A lap szerkesztői természetesnek tartották, hogy Magyarország és az örökös tartományok politikai képviselete közös, de feltétlenül szükségesnek vélték konzulátusok felállítását, egyrészt az ipari és kereskedelmi érdekek támogatására, másrészt a külföldön tartózkodó magyarok védelmében. A cikk sorolja a kormány által tervezett konzuli helyeket, de kiegészíti azokat Trieszttől és Livornón át Marseillesig és Liverpoolig. A konzuli állások létesítésével megbízott Klauzál Gábor június 24-én fordult Esterházyhoz és kért felvilágosítást, hogy az osztrák konzuloknak milyen fizetés jár és milyen segédszemélyzetet 103 B. iratai 618-619. Hajnal, Külpolitikai 123-124. Az eset mutatja, hogy az osztrák kormány az ilyen külkapcsolatot a kialakult gyakorlat szerint kívánta kezelni. Pulszky aug. 28-án jelentette, hogy az osztrák kormány eddig semmiféle diplomáciai lépést nem tett a beszivárgó fegyveres csapatok ügyében. 104 B. iratai 645-646. 105 Min.tan. jkvek 54. A jegyzőkönyv említi Pázmándy Dénes és Szalay László máj. 27-én Batthyányhoz intézett levelét, de nem foglalkozik azok javaslatával, hogy küldjenek Angliába és Franciaországba „diplomáciai missziót", illetve valakit, aki Franciaországnak Olaszországgal (az itáliai háborúval.) kapcsolatos álláspontját kipuhatolja Nincs nyoma a hivatalos megbízásnak, de Pázmándy hazatérése után Szalay nyilván a kormány utasítására utazott Párizsa. Hajnal, Külpolitika 139-142. A jún. 6-iki minisztertanács másnapján, jún. 7-én Kossuth Pázmándyhoz intézett nagy levélben vázolta politikai elképzeléseit (a német szövetségről, az Angliával és Franciaországgal kapcsolatos politikáról), a király Budára hívásáról, s hogy a birodalom súlypontját át kell helyezni. Közli a tervezett konzuli állásokat és kéri, érjék el, hogy a németek is küldjenek hozzánk követet. KLÖM XII. 236-238.
