Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
BATTHYÁNY LAJOS ÉS A BÉCSI MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 545 Április 12-én a minisztertanács — mint láttuk — két megbízást adott a külügyminiszternek: sürgesse a Galíciában állomásozó magyar katonaság hazahozatalát és tájékoztassa a bécsi angol követet a bekövetkezett változásokról. Ez utóbbi kapcsán Esterházynak nyilatkoznia kellett a magyar kormánynak az aldunai tartományok (Havasalföld, Moldva) mozgalmaival kapcsolatos aggodalmairól. Ez a nyilatkozat kifejezte a kormány határozott érdeklődését, s aggodalmát a lehetséges orosz beavatkozás miatt. Ezt a lehetőséget először a délvidéki szerb mozgalmaknál feltételezték. Széchenyi a május 22-én tartott miniszteri konferenciáról feljegyezte, hogy Kossuth így fakadt ki: „Menjen Pulszky az orosz követhez, kérdezze meg kategorice, benn van-e a muszka keze a szerb mozgalmakban."85 Az orosz politikával kapcsolatban az első ismert fejlemény az erdélyi határszélen megjelent „bujtogatok" (moldvai menekültek) ügye, amely esetleg feszültség forrása lehetett. Szemere egy Bukarestből érkezett jelentés alapján június 19-én figyelmeztette erre Esterházyt.8 6 Ismereteink szerint Batthyány első lépésére akkor került sor, amikor a külügyminisztérium útján kívánt hivatalos információkat szerezni azoktól a hírekről, miszerint az oroszok Moldva határán csapatokat vontak össze. Arra utasította a herceget, hogy „akár a török, akár az orosz követség közbejöttével" igyekezzék az orosz terveket megakadályozni.8 7 Másnap, június 24-én arra szólította fel a herceget, hogy diplomáciai úton gondoskodjék a Moldvába letelepült magyarok védelméről.8 8 Június 26-án Pulszky megbízásából Bartal György tanácsos juttatta el az osztrák külügyminisztérium átiratát, amelynek záradéka szerint moldvai szökevény bojárok azért vonultak volna Brassóba és környékére, hogy önkénteseket toborozzanak és betörjenek a fejedelemségbe. A hírről már étesítették az erdélyi főparancsnokot (másolat mellékelve), s várják Batthyány megfelelő intézkedéseit.89 Batthyány június 23-án kelt utasítására Esterházy július 3-án reagált Egyrészt az angol követ tájékoztatására hivatkozott, aki alaptalannak tartotta Batthyány információit. Alkalma volt Medem orosz követtel is tárgyalni, aki szerint Duhammel őrnagyot Bibesco fejedelem biztonsága érdekében küldték Bukarestbe. Ami pedig az oroszoknak Moldvába történő bevonulását illeti, amíg ott a rendet meg nem zavarják (aminek fenntartása az orosz kormány szerződéses kötelezettsége), s mindaddig „míg a magyar föld nem nyújt helyet oly seregnek, mely a szomszéd fejedelemségben fennálló rend ellen törjön", mindaddig „az ilyen megindulás" nem következik be.90 Az orosz fenyegetéssel Kossuth Hírlapja „Magyar-orosz és oláh ügy" címmeljúlius 6-án terjedelmes és jól tájékozott vezércikkben foglalkozott. A fejedelemségekben folyó diplomáciai folyamatok megismerésének és befolyásolásá-85 Széchenyi Napló 1253. 86 MOL H 9 Belügyminisztérium elnöki irattok 1848:365, Szemerét erre a jelenségre Kossuth egy Bécsből kapott értesítés alapján már jún. 18-án figyelmeztette. KLÖM XII. 288. 87 B. iratai 785-786. Batthyány a rendelkezést a brassói főbíró jelentése alapján tette. Egyben utasította Teleki József erdélyi kormányzót, hogy tiltsa el a fegyverkivitelt Erdélyből. Uo. 786. 88 B. iratai 791. 89 B. iratai 802. 90 B. iratai 849-850. Esterházy tehát Innsbrukckban tartózkodott, mert csak ott találkozhatott Medem követtel.
