Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
546 URBÁN ALADÁR nak megoldását Kossuth a Konstantinápolyban lévő magyar követségben látta (ahová az osztrák kormány nevezné ki a magyar jelöltet), továbbá hogy Jassyba és Bukarestbe az osztrák konzul mellé magyar konzult nevezzenek ki.9 1 A Bartal György által megküldött figyelmeztetéssel, az oláh menekültek kérdésével a minisztertanács jülius 9-én foglalkozott. Álláspontja az volt, hogy az oláh menekülteket be kell fogadni, azt rendelkezni kell, de a határvidékről el kell őket távolítani, hogy a menekültek jelenléte nem vezethessen ellenséges lépésekhez.9 2 Az oroszok nem ok nélkül vontak össze csapatokat Moldva határán, mert július 6-án 24.000 főnyi orosz haderő vonult be a fejedelemségbe. Erről a Kolozsvárról frissen érkezett jelentés alapján István nádor július 14-én értesítette Batthyányi.9 3 A hír vételével másnap, július 15-én határozott hangú levélben fordult Batthyány a külügyminiszterhez, felszólítva, hogy Medem orosz követtől választ kérjen arra, hogy ennek az orosz seregnek mi a rendeltetése, „s ez által Magyarországot is megtámadás nem fenyegeti-e?" Kérjen írásos nyilatkozatot, s azt haladéktalanul továbbítsa.94 Esterházy mielőtt az orosz követhez fordult volna, július 17-én az osztrák külügyminisztériumnak jelezte, hogy kormányától milyen utasítást kapott, s érdeklődött, hogy az orosz udvar adott-e valamiféle választ a katonai mozdulatok céljáról. Lebzeltern osztrák külügyi tanácsos aláírásával a július 22-én kelt válasz közölte, hogy az orosz sereg bevonulásáról hivatalos nyilatkozat nem érkezett. Erre a lépésre az oroszoknak a drinápolyi szerződés (1829) értelmében joguk van. A határok megtámadásától azonban nem kell tartani, mert a cár több ízben kijelentette, nem akar beavatkozni az osztrák belügyekbe, csak az ellen védekezne, ha az orosz birodalom nyugalmát és biztonságát megzavarnák.95 Hajnal István nem találta a magyar külügyminisztérium iratai között a Medem orosz követhez küldött levél fogalmazványát. Mivel Medem válaszolt, ennek az lehet a magyarázata, hogy a herceg az orosz követhez magánlevélben fordult. Ez magyarázza, hogy Medem Innsbruckból július 26-án „Konfidentális" jelzésű levelet küldött, amelynek hangvétele nem hivatalos, hanem csevegő. Kijelentette, hogy nem áll módjában írásos nyilatkozatot tenni kormánya szándékáról. Az oroszok csak szerződéses kötelezettségüket teljesítették, amikor a rend fenntartására bevonultak a fejedelemségekbe. Magyarországnak örvendeznie kellene, hogy a rend és nyugalom van a szomszédságában, amelynek lakói rokonfajúak azzal a népességgel, amely saját országában lakik. Oroszország nem akar más országok belügyeibe avatkozni, vagy befolyást szerezni.9 6 Július 31-én Medemnek ezt a levelét másolatban, valamint az osztrák hadügyminisztériumnak az oroszoknak az aldunai fejedelemségekbe történt 91 Kossuth Hírlapja 1848. júl. 6. KLÖM XII. 392-395. Hermann Róbert szerint Kossuth tájékozottságát Jablonczy (Jablánczy) Ignác jelentésének köszönhette. (A jelentés Kossuth ún. Miniszteri iratai között.) 92 Min.tan. jkvek 62. B. iratai 907. Egyidejű utasítás Vay Miklósnak uo. 908. 93 B. iratai 914. Júl. 8-án a jászvárosi osztrák ügyvivőség értesítette a Guberniumot, s az júl. 11-én továbbította a jelentést 94 B. iratai 918. A levél befejező sorait id. Hajnal, Külpolitika 101-102. 95 Hajnal, Külpolitika 102. 96 Hajnal, Külpolitika 103-104. Idézi a levél egy részét. Medem francia nyelvű levele Waldapfel Eszter, A forradalom és szabadságharc levelestára. 1950. I. 348-350.
