Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Az „Ellenőr" - egy ellenzéki zsebkönyv születése
514 HERMANN RÓBERT ellen. Egy ilyen ember aligha írt volna álnéven egy külföldön megjelenő kiadványba.4 3 Ezt bizonyítja az „Ellenőr" is, ahol Irinyi névvel fejtegette nézeteit a sajtószabadságról és a meghozandó sajtótörvényről. Ezzel egy időben itthon is közzétett egy kötetet az országgyűlés átalakításáról.4 4 Jómagam nem zárnám ki Kossuth szerzőségét. Részint azért, mert a többször idézett titkosügynöki jelentés minden más, az „Ellenőr"-ben megjelent konkrét cikkre vonatkozó adata pontos; részint pedig azért, mert Ferenczy László, aki a kötet megjelenéséről tájékoztatta Wesselényit, a kötetből két írást tulajdonít Kossuthnak: a Kossuth neve alatt megjelent „vámszabályzati értekezést" és a népképviseletről szóló munkát.4 5 S némileg ezt erősíti meg, hogy egy titkosrendőri jelentés már 1846. február végén jelezte, Kossuth „Levelek Wesselényi Miklós báróhoz" címmel egy röpiraton dolgozik, amelynek tárgya a kormány, a közelgő országgyűlés, a különféle sérelmek, a horvát kérdés, az adózás, a népképviselet, Széchenyi István kinevezése, Magyarország vámviszonyai, a társadalmi élet, a Védegylet, és Kisfaludy Sándor végrendelete.46 A spektrum talán tül szélesnek tűnik, de tény, hogy Kossuth a felsorolt témát közül többről is hosszabb és részletesebb írást tett közzé 1846-1847-ben, s pld. Kisfaludy Sándornak az 1809. évi nemesi felkelés történetének megírásával kapcsolatos levelei is az ő révén kerültek be az „Ellenőr"-be. De vannak tartalmi érvek is Kossuth szerzősége mellett. Egyrészt, Kossuth a városok szavazatjoga kapcsán maga is többször írt a képviselet kérdéseiről. Másrészt, Kossuth már 1846. augusztus 19-én ügy nyilatkozott az ellenzék konferenciáján, hogy hosszú távon elképzelhetőnek tartja a nép tökéletes részvételét „az alkotmányban minden cenzus nélkül."4 7 Márpedig a névtelenül megjelent értekezés egyik mondatában erre rímelő gondolatot találunk: „Én a tiszta népképviseletet célnak tekintem, melyre törekednünk kell, melyet azonban az emberi dolgok természetes folyamata szerint csak fokozatos kifejlődés által érendünk el."4 8 1848. február 18-i beszédében szintén úgy nyilatkozott, hogy ha a szabad királyi városokban közvetlenül választanák a tisztviselőket és a követeket, lehetségesnek tartaná azokban a cenzus nélküli választójog bevezeté-43 Irinyi József: Német-, francia- és angolországi úti jegyzetek. S. a. r. Fenyő István. Bp, 1998. 7-9. Irinyire ld. még Lukácsy Sándor: Pest - Párizs - Pozsony. In: A hazudni büszke író. Válogatott tanulmányok. Bp, 1995. 244-251.; Aczél Eszter: Irinyi József. In: A márciusi ifjak nemzedéke. „Nem küzdénk mi sem dicsőség-, sem díjért". Szerk. Körmöczi Katalin. Bp, 2000. 241-244. 44 Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről. Pest, 1847. 45 Ferenczy László - Wesselényi, Pest, 1847. nov. 24. Kivonat. MOL P 626. Széchenyi István gyűjtemény. 1847. 555. f. Az előbbi Kossuthnak a Védegylet 1846. aug. 20-i közgyűlésén előadott értekezése az „Adatok az országos Védegylethez" alcímű fejezetben jelent meg, Magyar Szózatok 65-217, német fordításban kiadta Aktenstücke zur Geschichte des ungarischen Schutzvereins. [Szerk. Pulszky Ferenc.] Leipzig, 1847. 89-234. (E kötet anyaga a két névtelen értekezést leszámítva azonos a „Magyar szózatok" hasábjain megjelentekkel.) 46 KLÓM XI. 253-254, magyar kivonatban Bártfai Szabó L.: Adatok i. m. II. 528. 47 Kemény Zsigmond naplója. S. a. r. Benkő Samu. Bp, 1974. 152. Erre a szakirodalomban Szabad György hívta fel a figyelmet. Szabad György: Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. Bp, 1977. 120.; Szabad György: Kossuth irányadása. Bp, 2002. 102. 48 Népképviselet. In: Magyar szózatok i. m. 405. - Az értekezésnek az örökváltsággal, Magyarország és Ausztria igazságtalan közjogi kapcsolatával, a jogkiterjesztéssel, Magyarország és Ausztria kölcsönös egymásra utaltságával kapcsolatos álláspontja is megfelel Kossuth korabeli nézeteinek.