Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Az „Ellenőr" - egy ellenzéki zsebkönyv születése

AZ „ELLENŐR" - EGY ELLENZÉKI ZSEBKÖNYV SZÜLETÉSE 515 sét.4 9 S tudjuk, hogy Kossuth 1848 tavaszán — igaz, csak a megyei önkormány­zatok kebelén belül — de lehetségesnek tartotta az általános választójog életbe­léptetését.50 Kossuth szerzősége ellen szólhatna az, hogy a munka kézirata ismeretlen; ám ugyanez a helyzet a „Magyar szózatok" másik, Bábolnai Mihály álnéven megjelent darabjával, amelynél viszont a korszak szakértői egyaránt biztosra veszik Kossuth szerzőségét, noha ennek az értekezésnek a kézirata sincs meg.5 1 Az Ellenőr szerkezete Nem tudni, hogy az „Ellenőr" szerkezete mikorra vált véglegessé. Az egyes írások többsége mellett nem található ott a megírásuk dátuma. A közölt versek közül pld. Vörösmarty három költeményét a kritikai kiadás is csupán az Ellen­őrben történt megjelenés alapján datálja 1847-re.5 2 A kötetben szerepelt az 49 „S ha erre nézve tisztába vagyunk, nem vitatom azon elvet, hogy census nélkül adassék vá­lasztói jog, mert az általános szavazatot jelen körülmények közt nem látom kivihetőnek. Szép ugyan a teória, mely felé lelkem óhajtása is lebeg [kiemelés tőlem - H. R.], de annak alkalmazása lehetet­len. Azt mondom, mihelyt az alapkérdésre [ti a parlamentáris kormányzásra] nézve biztosítva látom az országot, census tekintetében alkuszom; csak egyet nem fogadok el, t. i. a választásnak semmi olyan formáját, mely a kifejlődésnek útjában áll, és megköti a további jogterjesztésnek minél többek­re kiáradását." KLÖM XI. 547. 50 Gergely András: Altalános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi or­szággyűlésen). Századok, 139. (2005) 3. 585-610. 01 Magyar szózatok i. m. 219-263. - Kosáry a Kossuth reformkori pályáját bemutató monográ­fiája első kiadásában még nem foglalkozott vele, ahogy a „Magyar szózatok" többi darabjával sem. Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. Bp., 1946. Barta István sem tulajdonította Kos­suthnak ezt az írást a KLÖM XI. kötetében. A „Magyar szózatok"-ban megjelent szövegekből csak Kossuth 1846. aug. 20-i védegyleti közgyűlési előadását említette Kossuth szövegeként. KLÖM XI. 86. Kosáiy a Kossuth-emlékkönyvben már Kossuth álnéven kiadott cikkeként idézi. Kosáry Domo­kos: Kossuth Lajos harca a feudális és gyarmati elnyomás ellen. In: Emlékkönyv Kossuth Lajos szü­letésének 150. évfordulójára. Szerk. I. Tóth Zoltán. I. k. Bp., 1952. 60. Ugyanígy tett az 1949 utáni évek történész „diktátornője" is, aki tanulmányában igen hosszan idézett az írásból. Andics Erzsébet: Kossuth harca az árulók és megalkuvók ellen a reformkorban és a forradalom idején. In: Emlék­könyv Kossuth Lajos születésének i. m. II. k. Bp., 1952. 39-46. E tanulmány önálló kiadásának füg­gelékében pedig az egész szöveget újraközölte. Andics Erzsébet: Kossuth harca az árulók és megalku­vók ellen a reformkorban és a forradalom idején. Bp., 1955. 229-251. A későbbiekre ld. még. Szabad Gy.: Kossuth politikai pályája i. m. 99-100.; Szabad Gy.\ Kossuth irányadása i. m. 90-91.; Kosáry Do­mokos: Kossuth Lajos a reformkorban. 2., bővített és átdolgozott kiadás. Millenniumi Magyar Törté­nelem. Bp., 2002. 357. és 380. 24. jz.; Dénes Iván Zoltán: A konzervatív nemzetiségi tolerancia látsza­ta és lényege. In: Az önrendelkezés érvényessége. Nemzet és Emlékezet. Bp., 1988. 160-162.; Dénes I. Z.: Liberális kihívásra adott i. m. 176-178. („valószínűleg", ill. „minden valószínűség szerint" Kos­suthot nevezi meg szerzőként.) A szöveg eszmetörténeti elemzését ld. Závodszky Géza: „Az eszmék jobbik része". Kossuth Lajos eszmerendszeréhez (1848-ig). In: Szerk. Orosz István, Pölöskei Ferenc és Dobszay Tamás. Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Emlék­könyv Szabad György 70. születésnapjára. Bp., 1995. 206-209.; Závodszky Géza: Nép, nemzet, nem­zetiség, állam. Kossuth terminológiája A magyar conservativ párt és nemzetiség című, álnéven írott munkában. In: Kossuth és az egyházak. Tanulmányok. Szerk. Kertész Botond. Budapest, 2004. 157-167. 52 Vörösmarty Mihály összes művei 3. Kisebb költemények III. (1840-1855). S. a. r. Tóth Dezső. Bp., 1962. 157-163. és 525-530. Thomas Moore „Forget not the field..." című versének kézirata idő­közben előkerült, de dátum ezen sincs. Közli Kerényi Ferenc: Ismeretlen Vörösmarty-kéziratok. Iro­dalomtörténeti Közlemények, 102. (1998.) 5-6. sz. 785-786.

Next

/
Oldalképek
Tartalom