Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Az „Ellenőr" - egy ellenzéki zsebkönyv születése
508 HERMANN RÓBERT tott rám, mire, miután elvállaltam, szinte a legnagyobb gondot kell fordítanom."11 Ha ezt komolyan vehetjük, akkor a megjelentetendő munka politikai zsebkönyv-jellegéről már 1846-1847. fordulóján megszületett a döntés.1 2 Az ellenzék minden megnyilvánulását árgus szemel figyelő titkosrendőrség ezt ekkor még nem érzékelte. 1847. február 22-én kelt az a jelentés, amely szerint az ellenzéknek az a szándéka, hogy az Ellenzéki Kör jegyzőkönyvét (Protokoll), amely az ellenzéki reform alapelveit és törekvéseit (Prinzipien und Tendenzen) tartalmazza, külföldön kinyomtatják, s igen olcsó áron árusítják.13 Elképzelhető, hogy a tudósító ekkor hallott valamit a „kör-album" tervezett jellegének megváltozásáról. Egy titkosrendőri jelentés szerint 1847. április 12-én vetődött fel az a terv, hogy az Ellenzéki Kör adósságainak rendezésér 5000 forintnyi kölcsönt kellene felvenni, s ebből kellene kiadni azt a művészeti, tudományos és politikai almanachot, amelyet Bajza József szerkeszt.14 Április közepére már alakulni kezdett a szerzők és a témák listája. Az erről tudósító április 16-i titkos jelentés szerint „Kossuth már három cikket Adó (Steuer), Örök-Váltság (ewige Ablösung) és Képviseleti rendszer (Repräsentativ Sistem) írt ennek számára, valamint a borsodi 2. alispán, Szemere egy cikket a honosításról, és Nagy Károly, valamint Perczel Móric, Pulszky Ferenc, Hunfalvy, Vörösmarty, Petőfi Sándor etc. közleményeket ígértek; valamint ezen egyleti könyvbe Kisfaludynak egy, »Az 1809. évi inszurrekció« című, eleddig nyomtatásban meg nem jelenhetett cikke is be fog iktattatni."15 Ha ezt a névsort összevetjük a megjelent kötet szerzőinek névsorával, látjuk, hogy a későbbi szerzői gárdából szerepel benne Kossuth, Szemere, Hunfalvy Pál, Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor; illetve a korábban elhunyt Kisfaludy Sándor. A titkos ügynök pontosan megadta Szemere és Kisfaludy írásainak tárgyát. Sőt, részben Kossuthét is, aki a jelentés szerint három tanulmányt is adott volna a „zsebkönyv" számára. A titkosügynöki jelentésben szerepel három olyan név is, Nagy Károlyé, Perczel Móré és Pulszky Ferencé, akik végül nem írtak a kötetbe. Hogy miért nem, csak találgatni tudjuk. Perczel nem volt különösebben „grafomán" alkat, de korábban ő maga is írt a Pesti Hirlap hasábjain. S ha éppen nem lett volna kedve írni, nyilván az ő valamelyik, az 1843-1844. évi országgyűlésen elmondott beszédét be lehetett volna válogatni a kötetbe - mint ahogy ez pld. Szemere Bertalan, Szalay László vagy maga Bajza esetében történt.16 Pulszkynak 11 Közli Pitroff Pál: Bajza József levelei Kovács Pálhoz. Irodalomtörténeti Közlemények, 24. (1914) 482. 12 Az Ellenőr keletkezéstörténetére ld. Dezsényi B.: A Nemzeti Kör i. m. 190-194.; A magyar sajtó története I. 1705-1848. Szerk. Kókay György. Bp., 1979. (A vonatkozó részt írta Kosáry Domokos). 799-801. 13 KLÓM XI. 273. 14 KLÓM XI. 277. 15 KLÓM XI. 279.; Petőfi-adattár. III. Petőfi-okmányok, függelék (családi adatok), pótlások az I. és II. kötethez. Gyűjtötte, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Kiss József. A Magyar Irodalomtörténetírás Forrásai 15. Bp., 1992. 80. Tévesen máj. 5-i tudósításként hivatkozik rá Dezsényi B.\ A Nemzeti Kör i. m. 191. 16 Perczel cikkeit ld. Gróf Széchenyi István nyilatkozatára. Pesti Hirlap, 1841. december 29. No. 104.; A hatóságokban jelenleg divatozó utcsinálás rendszeréről. Uo. 1844. január 4. No. 314. (A
