Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Az „Ellenőr" - egy ellenzéki zsebkönyv születése
AZ „ELLENŐR" - EGY ELLENZÉKI ZSEBKÖNYV SZÜLETÉSE 509 nyilván nem esett volna nehezére az írás, hiszen már az 1830-as évektől rendszeresenjelentek meg publikációi. Igaz, az ő tollára inkább a német nyelvű publikációknál volt szükség, s ekkortájt ő fordította németre a Védegylet munkásságát bemutató legfontosabb dokumentumokat.17 A csillagász-matematikus és publicista Nagy Károlytól másfél évtizeddel ezelőtt került elő egy Széchenyit, mint nyilvános személyiséget bíráló, 1845-1846 körül írott, eléggé vitriolos tanulmány, amely a nemes gróf kormánypártiságának ellentmondásait és következetlenségeit elemezve, keményen kritizálta a Magyarországgal szemben követett osztrák politikát is.1 8 De Varga János neki tulajdonítja az „Anti-Urbérváltság" című, 1846-ban Lipcsében megjelent, az úrbéres szolgáltatások azonnali és kárpótlás nélküli eltörlését propagáló röpirat szerzőségét is.1 9 A történész Horváth Mihály már 1847. február elején megkérdezte Bajzát, hogy az általa javasolt témák közül melyiket választja?2 0 Tudjuk, hogy Bajza Jókait is felkérte, aki 1847 márciusában még szándékozott is írni a Kör kötetébe, noha végül — nem tudni miért — nem került bele egyetlen írása sem.2 1 Két, Kossuth révén bekerült kézirat A kéziratok beszerzésébe Kossuth is besegített. így Beniczky Lajos — aki egyébként eredetileg nem „az ellenzéki album" részére írta a tanulmányát — Kossuth révén került be a szerzők közé, s az ő útján küldte meg a kéziratát Bajzának. Beniczky Kossuthtól értesült erről, de még 1847. augusztusában sem tudta, hogy Bajza a kéziratot elfogadta-e vagy sem. Augusztus 14-én levélben kérte Bajzát, tudassa ezt vele; ha a kéziratot nem fogadta volna el, Radvánszky Antal zólyomi alispán küldje vissza neki.22 Bajza egy későbbi leveléből tudjuk, cikk I. részként jelent meg, de a II. részt nem leltük a lapban.) Dobos Gyula: A Perczelek. Szekszárd, 2001. 94. idéz Perczel egy, a Pesti Hirlap valamelyik 1842. szeptemberi számában megjelent cikkéből; ez azonban nem újságcikk, hanem az 1842. szeptember 5-6-i szekszárdi megyegyűlésről szóló beszámoló, amely idézi Perczel ott elhangzott beszédét. „Tolnából. Szegszárd, sept. 7." Pesti Hirlap, 1842. szeptember 15. No. 178. - Perczel 1843-1844. évi országgyűlési tevékenységére ld. Csapó Mária: Tolna megye a reformkori politikai küzdelmekben. Értekezések a történeti tudományok köréből 111. Bp., 1989. 148-165. Beszédeit ld. Az 1843/44-ik évi magyar országgyűlési alsó tábla kerületi üléseinek naplója. Szerkesztette és kiadta Kovács Ferencz. Bp., 1894. I-VI. k. passim. 17 Aktenstücke zur Geschichte des ungarischen Schutzvereins. Leipzig, 1847. Munkásságára ld. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XI. k. 1906. 230-232. és 243. hasáb. 18 Cserna Anna: Bevezetés Nagy Károly kiadatlan Széchenyi István - tanulmányához. - Nagy Károlytól: Gróf Széchenyi István mint nyilványos személy (Public Caracter). Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárd, 1992. 149-156. és 157-181. Nagy Károly életére ld. Bakos József: Nagy Károly 1797-1868 reformkori természettudós élete és munkássága. Bp., 1994.; reformkori politikai tevékenységére ld. uo. 45-54., 67-72., 87-98. 19 Varga J. : Batthyány és a jobbágyfelszabadítás. Századok, 126 (1982) 1196. A Szerző lábjegyzetben megjegyezte, hogy Nagy „szerzőségének bizonyítása másik tanulmányba kívánkozik. " 20 Bécs, 1847. február 3. Horváth Mihály levelei Bajza Józsefhez. Irodalomtörténeti Közlemények, 16. (1906) 229-230. V ö. Márki Sándor: Horváth Mihály. Magyar Történeti Életrajzok. Bp., 1917. 74-75. 21 Jókai Mór - Jókay Károly, Pest, 1847. március 16. Közli Jókai Mór levelezése (1833-1859). Összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Kulcsár Adorján. Jókai Mór összes művei. Levelezés I. Bp., 1971. 45. 22 Beniczky Lajos - Bajza József, Beszterceibánya], 1847. aug. 14. OSZK Kt. Levelestár. A Beniczky-család levéltárában Bajza esetleges válasza nem található.
