Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Az „Ellenőr" - egy ellenzéki zsebkönyv születése
AZ „ELLENŐR" - EGY ELLENZÉKI ZSEBKÖNYV SZÜLETÉSE 507 A programalkotással egy időben az ellenzék szilárdabb szervezeti kereteket is kapott. 1847. január 17-20. között, két közgyűlésen Pesten a Nemzeti és a Pesti Kör egyesülésével létrejött az Ellenzéki Kör.7 A két Kör egyesülésének folyamata még hónapokig elhúzódott, a Nemzeti Kör egyes, az ellenzéki megnevezéstől ódzkodó tagjai ismét kiléptek (vagy be sem léptek), s újraalakították a Nemzeti Kört.8 A köri album és az ellenzéki zsebkönyv terve A Pesti Körben még az egyesülés előtt, 1846 októberében vetődött fel az a gondolat, hogy ki kellene adni egy „kör-albumot", amelynek célja többek között a Kör anyagi forrásainak bővítése lett volna. Az albumba „a körnek legjelesebb írótagjai" írtak volna. Október 19-én az album kiadásáról határozat született, s a jelenvolt írók többsége felajánlotta, hogy ingyen adja kéziratát „a vállalat elősegéllésére, minek hasznában ugyancsak a körtagok fognak ismét részesülni." Néhányan ugyanakkor kijelentették, hogy ingyen nem adnak kéziratot, hiszen „az írótól, ki tollából él, nem lehet kívánni", hogy ingyen dolgozzon akkor, amikor egy félíves beszélyért 10-15 pengőforintot kaphat. 9 Az album szerkesztésével a Pesti Kör Bajza Józsefet, a neves kritikust, szerkesztőt és költőt bízta meg. A koncepció időközben módosult: a szépirodalmi jellegű albumból szépirodalmi betéteket is tartalmazó politikai zsebkönyv lett azzal a kikötéssel, a kötet „ellenzéki szellemben legyen szerkesztve.". A két Kör egyesülése után „az Ellenzéki Kör is magáévá fogadta annak ügyét", s elfogadta Bajza szerkesztői megbízatását is.10 Bajzának a kötethez írt előszava alapján nem egyértelmű, hogy a kötet politikai zsebkönyvvé alakításáról az Ellenzéki Kör megalakítása előtt, még a Pesti Körben döntöttek, vagy az Ellenzéki Kör szabta feltételként a terv pártolása fejében a munka ellenzéki szellemű szerkesztését. E kérdést eldönti Bajza 1847. január 23-án Kovács Pálhoz, a Magyar Tudományos Akadémia tagjához, a győri „Hazánk" szerkesztőjéhez írott levele. Bajza ebben azzal hárította el Kovács felkérését, hogy legyen a lap szerzője, miszerint egyéb dolga mellett „pár héttel ez előtt [kiemelés tőlem - H. R.] egy politicai zsebkönyv szerkesztése erőszakolta-1209. szerint a Cenzúra-Kollégium a Kancellária június 14-i parancsa után kiadott június 16-i utasítása dacára „a Nyilatkozat megjelenését és szétküldését már nem tudta meggátolni"; holott a KLÖM XI. kötetében kiadott iratokból egyértelműen kiderül hogy a kinyomtatott példányok lefoglalása júniusban sikeres volt, s Batthyány csak augusztus végén tudta szétküldeni a Nyilatkozatot, és az ahhoz mellékelt kísérőlevelet. Ézt egyébként megerősíti Bezerédj István 1847. augusztus 29-én Wesselényihez intézett, az augusztusi ellenzéki tanácskozásokról szóló levele is. Közli Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Bp., 1905. II. kötet 488-491., kivonatosan közli Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez. 1808-1860. Bp., 1943. II. k. 600-601. 7 Az Ellenzéki Kör története lényegében máig feldolgozatlan, ami azért is érthetetlen, mert a rá vonatkozó források száma nem jelentéktelen. A szakirodalomban két önálló tanulmány foglalkozik vele. Takáts Sándor: A Kör és a Gyülde. In: Hangok a múltból. Bp., é. n. 251-267. (titkos jelentések alapján); Dezsényi Béla: A Nemzeti Kör a negyvenes évek irodalmi és hírlapi mozgalmaiban. Irodalomtörténeti Közlemények, 57. (1953) 185-194. Nagyobbrészt az Informations-Protokolle tudósításai alapján foglalkozik az Ellenzéki Kör forradalom előtti történetével Bártfai Szabó László: Széchenyi, Petőfi és az Ellenzéki Kör 1848-ban. Bp., 1930. 7-10. 8 KLÖM XI. 277-278. és Dezsényi B. : A Nemzeti Kör i. m. 186-187. 9 Az Életképek 1846. okt. 24-i számának 538. alapján Dezsényi B.: A Nemzeti Kör i. m. 190. 10 Bajza előszava. Ellenőr i. m. I.
