Századok – 2010

TÖRTÉNETI IRODALOM - Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban (Ism.: Halmágyi Miklós)

490 TÖRTÉNETI IRODALOM huzamok az Európa-szerte meglevő szokások eredményeképp jöttek létre, benne voltak a korabeli értelmiség eszmevilágában. A Hispániába került Árpád-házi Jolántától szent életű emberek is származtak. Jolánta „lelki gyermekei"-ről tanulmányt olvashatunk a kötetben (Nikolas Jaspert). Ezen szent életű emberek közé tartozik Sancha, I. (Hódító) Jakab és Jolánta lánya, aki a Szentföldön gondozta a rászorulókat, és talán idősebb rokonának, Árpád-házi Szent Erzsébetnek példáját követte. Portugáliai Szent Erzsébet, Jakab és Jolánta unokája pedig a nevében is őrzi a Thüringiába került nagy magyar szent tiszteletét. Jolánta egy másik unokájának, Fülöp hercegnek vallásossága más irányba vezetett: a Szentszék szerint Fülöp átlépte azt a határt, ami az ortodox vallásosságot az eretnekségtől elválasztja. Portugáliai Szent Erzsébet adományait külön tanulmány mutatja be (Joan Domenge, Anna Miiina). Fényképet láthatunk Erzsébet coimbrai sírhelyéről is. Zsigmond király uralmáról Sebők Ferenc tanulmánya ad tájékoztatást. A király legnagyobb diplomáciai sikerét az 1378 óta tartó egyházszakadás megszűntetése jelentette. 1378 óta kettő, 1409/1410 óta pedig három pápa is hivatalban volt. Zsigmond igyekezett elérni, hogy a három pápa lemondjon, illetve a kostanzi zsinat lemondásra bírja őket. XXIII. Jánost és XII. Gergelyt sikerült is lemondásra bírni, XIII. Benedek lemondatása azonban nehezebb feladatnak bizonyult: a Skót Királyságon és a francia püspöki karon túl az ibériai királyok is őt támogatták. Lemondatása ügyében Zsigmond Perpignan-ba (ma Franciaország) utazott, hogy tárgyaljon I. Ferdinánd aragóniai királlyal. Ferdinánd gazdagon megajándékozta vendégeit. A Hettyey és a Bátéi család hét tagjának címert is adományozott (a beteg király helyett fia, a későbbi IV Alfonz írta alá a címeres levelet). A kötetben megtekinthető az oklevél képe. XIII. Benedektől végül is elpártoltak támogatói, és a konstanzi zsinat 1417-ben megválasztotta V Márton pápát, akit az egész nyugati kereszténység elismert. Katalóniában figyelemmel kísérték a török terjeszkedését. Konstantinápoly elfoglalása (1453) fölötti fájdalom egy korabeli katalán versben is kifejeződött. Ennek kéziratát is láthatjuk a kötetben. A katalán-magyar kapcsolatok következő korszakát jelenti a Hunyadiak kora. Martorell 1490-ben megjelent Tirant la Blanc című katalán nyelvű regényének szintén van magyar vonatkozása: a címszereplőt jelentős részben Hunyadi Jánosról mintázhatta a szerző. A Blanc ('fehér') szó Hunyadi vlach származására célozhat. Más vélemény szerint a Blanc megjelölés a Jankó olasz ejtéséből, a Bianco-ból származhat. Martorell regényhőse, a Fehér Tirant hollót visel a zászlaján. Ezt a katalán regényt Cervantes is megemlíti Don Quijote című alkotásában. 1456-ban színi előadásban is dicsőítették a „Fehér Lovagot" és Kapisztránt. Mátyás király idejében folytatódott a Hunyadiak és a katalánok közti kapcsolat: Mátyás felesége, Beatrix ugyan Nápolyból érkezett Magyarországra, ám ő is az aragóniai királyi család sarja volt. Házasságukról, Beatrix sorsáról E. Kovács Péter tanulmánya tájékoztat. A kötetben látható Beatrix hajadonkori szobra, mely a leendő vőlegény számára mutatta be majdani hitvesét. Camma Colesanti tanulmányából megismerhetjük az V Alfonz és I. Ferdinánd korabeli Nápolyi Aragóniai Királyságot, az ottani udvari életet, és kultúrát, azt a világot, ahonnan Beatrix Magyarországra érkezett. 1532-ben, amikor a török Bécs ellen vonult, katalánok is részt vettek a város védelmében V Károly császár oldalán. A magyar területeket török uralom alól felszabadító hadjáratokban ismét szép számban találunk katalán harcosokat. 1683-ban és 1686-ban röplapok jelentek Barcelonában a török ellenes harcokról. A spanyol örökösödési háború során Magyarországra is költöztek Habsburg-párti katalánok: a Habsburg udvar a Temesi Bánságban, Nagybecskereken telepítette le őket, megalapítva Új-Barcelonát. A telepítés azonban nem járt sikerrel: a telepesek nagy részét az idősebb korosztály tette ki, sokan voltak köztük a betegek, rokkantak, a vidék mocsaras volt, ráadásul a Bánság hamarosan újabb török ellenes háború (1737-1739) színhelyévé vált. A spanyolországi betelepülők így hamarosan elhagyták a Bánság területét. Minderről Augustí Alcoberro írásából tájékozódhat az olvasó. A kapcsolattörténeten kívül olyan tanulmányokat is tartalmaz a kötet, melyek a magyar és a katalán múlt egyes fejezeteit dolgozzák föl. A magyarság korai történetét Makk Ferenc mutatja be, hazánk 12-13. századi történetével Zsoldos Attila, a 14-15. századi Magyarországgal pedig Csukovits Enikő írásából ismerkedhet meg az olvasó. Fentebb már volt szó Josep M. Salrach és Mercè Aventín írásairól, akik Katalónia és az Aragóniai Királyság korai történetét mutatják be. Maria Teresa Ferrer i Mallol tanulmányából megtudhatjuk, hogyan terjeszkedett az Aragón dinasztia a Földközi-tenger medencéjében, hogyan került uralmuk alá Szicília, Dél-Itália és Szardínia. Magyar és katalán vitézek egyaránt megküzdöttek a törökkel. Az Oszmán Birodalom felemelkedéséről Tóth Sándor László tói olvashatunk A kötetben rövidebb tárgyleírások adnak tájé-