Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
KÁLNAI IMRE FŐESPERESI ÉS KIRÁLYI TITKÁRI KINEVEZÉSE (1523-1525) 425 ország érdekében tartózkodik Rómában, ezért méltánytalan továbbra is megfosztani javadalma élvezetétől. Megparancsolta tehát a püspöknek, hogy Kálnait a levél kézhezvétele után — nem várva meg hazatértét — azonnal iktassa be, a főesperesi javadalmát pedig a pápai kinevezéstől számítva visszamenőlegesen folyósítsa.7 3 Annyi bizonyos, hogy Várdai továbbra sem engedett. A patthelyzetet végül a püspök halála oldotta fel 1524. október végén.7 1 Halálhírét november 8-án már Budán is tudták.7 5 Végrendeletének teljes végrehajtását egyébként a király megakadályozta; a székesegyház renoválására, valamint a Várdai által alapított Szent Anna-kápolna befejezésére szánt pénzeket „az ország javára" lefoglalta.76 Utódáról a kor viszonyaihoz képest villámgyorsan döntöttek Budán. Jelölt (és önjelölt) ugyanis több is akadt: az elhunyt püspök testvérét, Várdai Mihályt Ferdinánd osztrák főherceg (és neje, Jagelló Anna) támogatta,7 7 Brodarics Istvánt Burgión keresztül VII. Kelemen,7 8 egy helyi ember, Pelei Tamás ózdi főesperes pedig Várdai volt titkárának, Sirjei Imrének a Rómába küldésével a maga számára próbálta a püspökséget kieszközölni, természetesen sikertelenül.7 9 Kálnai Imre szempontjából természetesen az lett volna a legjobb, ha Brodarics kapta volna meg a püspökséget, de a nyertes a budai udvar kiszemeltje, Gosztonyi János győri püspök, királynéi kancellár lett.8 0 O a királyné bizalmasának számított, és Mária, miután nem sikerült Szatmári György halála után 1524 tavaszán esztergomi érsekké tétetnie (mivel azt a méltóságot Szálkái László szerezte meg), most sikerrel lépett fel az érdekében.8 1 Erdélyi püspökként december 11-éről ismerjük '3 DL 82 662. — Egy utalásából az is kiderül, hogy az ügyben II. Lajos több levelet is írt már. 74 Halálának időpontját nem ismerjük. Borsa Gedeon ismerteti Bornemissza Pál Várdairól írott megemlékezését, amely szerint még résztvett egy gyűlésen Marosvásárhelyt, innen tért haza Gyulafehérvárra, ahol meghalt (Borsa G.: Bornemisza i. m. 338.). Ezt a végrendeletek nem támasztják alá. Várdainak két végrendelete van: 1) hely nélkül, 1524. okt. 22., kiad. Bunyitay V: A gyulafehérvári i. m. függeléke, 27-32. Az eredeti irat ma lappang, egykorú másolata (a tanúaláírásokat kivéve egyező) okt. 20-ra keltezve: DL 56 440. 2) Gyalu, 1524. okt. 25. rövid végrendeleti rendelkezés különböző összegekről, sajátkezű aláírással, idézi Pattantyús M.: Adalékok i. m. 175. (1. sz. jegyz.), de összekeveri a Bunyitay által közölttel. Itt köszönöm C. Tóth Norbertnek a kérdés tisztázásához nyújtott értékes segítségét. 75 Vekov K. \ Egy erdélyi i. m. 536-538. (Burgio két követjelentése: okt. 31-én még nem tud róla, nov. 8-án már igen, 1. Mon. Vat. II/l. 67.). 76 Vekov K.\ Egy erdélyi i. m. 539-543. A kápolna befejezése körüli nehézségekről 1. Pattantyús M.: Adalékok i. m. 177-182. 77 Vekov K.: Egy erdélyi i. m. 538. Fennmaradt három november közepén kelt protekciókérő levelük (ebből kettő Mária királynéhoz). Ferdinánd: DL 82 678. (franciául); Anna: DL 82 679. (két példány, egyike német, másika magyar nyelvű, utóbbi aláírás nélküli). A levélírót azonosítja és a szöveget közli Jakubovich Emil: Magyar felségfolyamodvány II. Lajos királyhoz 1524-ből. Magyar Nyelv 19. (1923) 127. Magyar nyelvűségének oka, hogy testvéréhez, Lajoshoz írt magánlevél. 78 Mon. Vat. II/l. 67. — Burgio már eleve szkeptikus: lehet sejteni a végeredményt, 1. Sörös P: Jerosini Brodarics i. m. 19., 21-22. 19 Sirjei Várdai végrendeletének egyik végrehajtója (Bunyitay V: A gyulafehérvári i. m. 32.), Peleit becsapta (Kelényi B. O.: Egy humanista i. m. 107-108.). 80 Életére 1. Köblös J.: Az egyházi i. m. 293-295., Bónis Gy.: A jogtudó i. m. 317-318. 81 Kubinyi András: Habsburg Mária királyné udvartartása és a politika 1521-1526. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye i. m. 14. Brodarics fájdalomdíjul kapja meg Szálkái érsektől az esztergomi éneklőkanonokságot, l. Sörös P: Jerosini Brodarics i. m. 22.
