Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
426 LAKATOS BÁLINT egy levelét, de egy királyi oklevél alapján szinte bizonyos, hogy már december 10-én is az volt.8 2 Kálnai javadalmát azonban ő sem kezdte el folyósítani. így 1525. január 2-án VII. Kelemen pápa Gosztonyihoz intézett brévéjében a pápai kamarába fizetendő servitium ürügyén az új püspököt megint csak arra kéri, hogy Kálnainak a javadalmából származó bevételeit küldje ki Rómába.8 3 Gosztonyinak valószínűleg ugyanaz lehetett a hivatalos kifogása mint elődjének. Persze azt nem tudjuk, hogy Kálnai végül —- Rómából való hazatérte után — elment-e Erdélybe és beiktatta-e magát. A források hallgatása azt támasztja alá, hogy a kérdés valahogyan megoldást nyert: főesperesi javadalmát sikerült ténylegesen is birtokba vennie.8 4 Kálnai Imre királyi titkár (1525-1526) Kálnai, egy szűk évnyi diplomáciai szolgálat után, az 1525 közepén újból kiküldött Brodariccsal együtt tért haza Rómából 1525 augusztusában.8 5 Ekkor már javában zajlott az a kötélhúzás Szálkái László esztergomi érsek és Burgio pápai követ között, aminek a célja az volt, hogy Szálkái helyett Brodarics legyen a kancellár. Ez persze alapvetően befolyásolta Kálnai helyzetét, hivatalos udvari szolgálatba kerülését is, amire persze, nem feltétlenül érdemei elismeréseként, hanem sokkal inkább mint Brodarics, illetve a pápa embere számíthatott. A pápai nyomásgyakorlás, illetve a Szálkái és a király részéről tapasztalható időhúzás olyan helyzetet teremtett, hogy Brodarics kancellárrá való kinevezésének ügye végül egészen 1526 március közepéig elhúzódott. Mindkét félnek, Burgióéknak, illetve az ellenérdekelteknek, Szalkainak és Mária királynénak ezért kapóra jöhetett Kálnai, hiszen az ő megjutalmazása mindkét fél szemében kedvező lépésnek — politikai jelentőséggel nem bíró részsikernek, illetve részengedménynek — tűnhetett. (Ha a Kálnai főesperesi javadalma körüli huzavona még mindig tartott volna, akkor felhasználható lehetett volna Mária királyné külön kancellárjelöltjének, Gosztonyi Jánosnak a megszorongatására is, de aztán úgy alakult, hogy az erdélyi püspököt sikerült kikapcsolni a játszmából, mert Burgio rávette, maga kérje a királynét, hogy álljon el tervétől.)86 Miközben tehát Brodaricsot tovább váratták és hitegették, II. Lajos király „a Szentatya közbenjárására" 1525. november 16-án Kálnai Imrét királyi titkárrá nevezte ki, amit Burgio örömmel jelentett Rómába.8 7 (Kálnai egyébként az egyetlen királyi titkár, akinek a pontos kinevezési dátumát ismerjük.)8 8 Persze azt nem tudjuk, hogy VII. Kelemen támogatása magának Kálnainak, vagy pártfogójának, Brodaricsnak szólt-e inkább, de Kálnai egyéni pályája szempontjából 82 Vekou K: Egy erdélyi i. m. 539., Köblös J. \ Az egyházi i. m. 294-295. 83 ASy Arm. XL., vol. 10, fol. 3r_v, n. 1. Köszönöm Nemes Gábor barátomnak, hogy az adatot rendelkezésemre bocsátotta. 84 Későbbi oklevelekben használja címét, ill. így titulálják, 1. pl. DL 73 240., DL 24 290. 85 Sörös P.: Jerosini Brodarics i. m. 23-24. 86 Sörös P: Jerosini Brodarics i. m. 31. (a királyné arra hivatkozott, hogy korábban ígéretet tett Gosztonyinak). 87 Mon. Vat. H/1. 285. 88 Kubinyi A.: A királyi titkárok i. in. 6.
