Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
420 LAKATOS BÁLINT egész ügymenet tehát feltételezi a protekciót, jelen esetben Brodarics István közbenjárását. O magyar követi minőségében egyszersmind királya nevében is kérhetett Kálnai számára a pápánál kihallgatást, bár nyilván a magyar udvart csak utólag értesítette. Talán a szövegben a magyar királyi főkegyúri jog említése éppen eljárásukra szolgálhatott szépségtapaszként. Kálnai egyébként az alkalmat megragadva jellemző módon még azt is jóváhagyatta a pápával, hogy a telegdi mellett az aszúági főesperességét is megtarthassa.4 6 Brodarics és Kálnai az ügy érdekében otthoni kapcsolataikat is mozgósították. Erre szükség is volt, mert a magyar udvar másként lépett, amikor Lászai halálhíre Rómából körülbelül 2-3 hét elteltével, valamikor augusztus legvégén vagy szeptember legelején, megérkezett az éppen Visegrádon tartózkodó királyhoz.4 7 II. Lajos, figyelmen kívül hagyva a pápai collatiót, saját főkegyúri joga alapján a megüresedő javadalomra Gerendi Miklóst nevezte ki.4 8 Az éppen Csehországban követségben lévő Gerendi egyébként ekkortájt, 1523 nyarán lett királyi titkár, és még nem volt javadalma.4 9 II. Lajosnak az volt az érdeke, hogy a pápai emberrel szemben saját jelöltjét ültesse a javadalomba. Ehhez azonban szüksége volt Várdai támogatására is. Nem véletlen, hogy a Várdai-hagyatékban ezekből a napokból összesen öt protekciókérő levél maradt fenn:5 0 sz. dátum kelethely feladó kinek az érdekében? 1 1523. szept. 10. Visegrád II. Lajos magyar király Gerendi 2 1523. szept. 10. Visegrád Forgách Ferenc királyi kamarás Kálnai 3 1523. szept. 11. Visegrád Guthi Országh János váci püspök Gerendi 4 1523. szept. 15. Esztergom Szatmári György esztergomi érsek Kálnai 5 1523. szept. 16. Visegrád Forgách Ferenc kamarás és a Kálnai-testvérek Kálnai egy esetleges bullakiadási paranccsal együtt regisztrálták, a Kálnaira vonatkozót azonban a VI. Adorján alatti foghíjas vatikáni regisztrumokban (Reg. Vat.) nem találtam. (Tusor Péter szíves közlése szerint a motu proprio formájú oklevélkiállítási bürokratikus út a kora újkorban lesz nagyobb jelentőségű.) 46 „... archidiaconatum Tilegdiensem in ecclesia Transilvanensi qui de iure patronatus regis Hungarie illustrissimi ut accepimus existunt ... - ... illum recipere et unacum archidiaconatu de Azwugh in dicta ecclesia Quinqueecclesiensi... quo dumtaxat retinere, cum clausula permutandi ... libéré et licite valeat ..." — ASV Reg. Suppl. 1792. fol. 201r. 47 A Róma-Pozsony távolság 1523 őszén átlagosan kb. 16 nap volt, ahogy azt a pápaválasztás hírének megérkezte jelzi, 1. Krysztof Szydlowiecki kancellár naplója 1523-ból. S. a. r. Zombori István. Ford. Boronkainé Bellus Ibolya. Bp. 2004. 93., 195. 48 Szeptember 10-e előtt, 1. DL 82 613. 49 Köblös J.: Az egyházi i. m. 293. Királyi titkárként kimutatható 1523. október 30-ától, 1. DL 66 439. (Bónis Gy.: Ajogtudó i. m. 324.), a Kálnai-ügyben kelt levelek annak bizonyítékai, hogy már 1523 nyarán titkár lett. Prágában van: Fógel J.\ II. Lajos i. m. 43.; Kubinyi András: A királyi titkárok II. Lajos király uralkodása idejében. Gesta 6. (2006: 1.) 13. 50 A jelzetek a lista számsorrendjében: 1.: DL 82 614. 2.: DL 82 613. 3.: DL 82 615. 4.: DL 82 616. 5.: DL 82 617.
