Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
KÁLNAI IMRE FŐESPERESI ÉS KIRÁLYI TITKÁRI KINEVEZÉSE (1523-1525) 421 Az érvelés a szereplők méltóságának, társadalmi helyzetének és Várdaihoz való viszonyának megfelelően változatos. Annyi mindenesetre közös bennük, hogy a Gerendit támogatók a király főkegyúri jogának elsőbbségét, a Kálnai mellett kardoskodók a pápai kinevezés szerencsés voltát hangsúlyozzák (hogy tudniillik nem külföldit nevezett ki), és biztosítják a főpapot lekötelezettségükről, ha az ő támogatottjuk mellett dönt. így II. Lajos levelében (1. sz.), bár említette azt, hogy a megüresedett javadalomról a pápa is döntést fog hozni, joggal hivatkozik saját főkegyúri jogára és arra, hogy szem előtt tartja az erdélyi egyház szabadságát a külföldi klerikusok javadalomszerzési törekvéseivel szemben. A püspök ezért ne támasszon akadályt Gerendivel kapcsolatban, mert mást a király nem is látna szívesen. Ugyanerről igyekezett más eszközökkel meggyőzni Várdait a váci püspök Guthi Országh János által egy nappal később írt levél is (3. sz.).5 1 Hivatkozik a király levelére, valójában annak kiegészítése. Biztosítja Várdait, hogy noha a pápa másnak adományozta a javadalmat, ez nem befolyásolja a király döntését. A Kálnai érdekében író rokon és volt iskolatárs, Forgách Ferenc királyi kamarás5 2 érvelése (2. sz.) viszont kísértetiesen hasonlít Brodarics augusztus 18-i levelére. Nem hallgatja el, hogy a király Gerendit nevezte ki, mindazonáltal Kálnait, akit atyafiának nevez és érdemeit élénken ecseteli, a püspök jóindulatába ajánlja.53 A későbbi, a Kálnai-testvérekkel közösen írt levélben újból szolgálatkészségükről biztosítja a püspököt (5. sz.). A Szatmári György esztergomi érsek, Kálnai volt püspöke és patrónusa viszont megint csak gyakorlatiasabb módon érvelt (4. sz.). Várdai szája ízének megfelelően, finoman úgy fogalmazott, hogy noha a pápa az ügyben még nem hozott végleges döntést, és noha a király Gerendinek adta a javadalmat, ő mégis Kálnait támogatására kéri a püspököt, mivel jobb lesz az neki is, mintha egy külföldit kellene beengedni a javadalomba. Az ügy azonban egyelőre nem oldódott meg. Kálnai pápai kinevezése érvényes volt, de kinn tartózkodott Rómában. Gerendi kinevezéséhez pápai megerősítés kellett volna, de közben szeptember 14-én meghalt VI. Adorján pápa, így utódját kellett volna a döntés megváltozatására bírni. A magyar királyi udvarban pedig az azévi augusztusi szávaszentdemeteri-nagyolaszi törökellenes magyar győzelem után a fő kérdés az október közepére összehozott bécsújhelyi diplomáciai konferencia megszervezése volt, így a kérdés kikerült az érdeklődés homlokteréből. Várdai egyébként sem Bécsújhelyen, sem az október végétől decemberig a folytatás helyszínéül szolgáló Pozsonyban nem jelent meg.5 4 01 A levél aláírása név nélkül „servitor Vacien." Eubel, C. : Hierarchia i. m. III. 325. Országh János csak a váci egyházmegye vicariusa, mivel nem volt pápai megerősítése. Elődjének, Szálkái Lászlónak ugyanis gondja támadt az egri püspöki szék elfoglalásával, ezért egy ideig nem hagyta el a váci püspökséget, 1. Szar-ka Gyula: A váci egyházmegye és püspökei a török hódítás korában. Vác 1947. (Vácegyházmegye múltjából IV) 2. (2. sz. jegyz.). 52 Forgách 1517 óta királyi kamarás, unokaöccsével, Zsigmonddal együtt, 1. Fógel J.: II. Lajos i. m. 25-26. 53 Még apja, az 1519-ben elhunyt Forgách Péter barsi főispán emlékére is hivatkozik, 1. Bártfai Szabó László: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom 1910. 196-197., Fógel J. : II. Lajos i. m. 25-26. (11. sz. jegyz.). Forgách apja és Várdai kapcsolatát nem ismerjük. 54 Kiysztof Szydlowiecki i. m. naplójában sehol sem említi. A diplomáciai találkozó 1523. október 17. és 22. között Bécsújhelyen zajlott, majd október 26. és december 16. között Pozsonyban folytatódott.
