Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
KÁLNAI IMRE FŐESPERESI ÉS KIRÁLYI TITKÁRI KINEVEZÉSE (1523-1525) 419 ma a későbbiekből kikövetkeztethető: Várdai adósságát részben a római magyar pálosokra hagyta, részben pedig a Szent Péter-templom templompénztárára. Ezzel a pálosokat és a pápát is érdekeltté tette. A végrendelet végrehajtását pedig többek között a magyar követre, Brodarics Istvánra bízta. Lászai 1523. augusztus 17-én hunyt el. Rögtön másnap el is temették, mégpedig a Monte Celión álló, a magyar pálosok által bírt San Stefano Rotondóba, amelyet minden valószínűség szerint már jó előre kiszemelt. Híres feliratos síremléke ma is ott látható.42 A temetés napján, augusztus 18-án Brodarics levelet írt Várdai Ferencnek.4 3 A levél a szállongó politikai hírek (törökellenes koalíció terve) mellett két dologról tájékoztatta a püspököt: egyrészt Lászai haláláról, másrészt Kálnai Imre telegdi főesperességének pápai kieszközléséről. Brodarics nyilván jól tudta, hogy Várdai tetszésével ez aligha találkozhat, mert joggal fogja Kálnai Imrét Lászai kreatúrájának, kinevezését pedig Lászai utolsó fricskájának tekinteni. A magyar követ ennek ellenére kísérletet tett az erdélyi püspök támogatásának vagy legalább jóindulatának elnyerésére, és a levél élét is ennek megfelelően igyekezett tompítani. Ecsetelte, hogy milyen jó, hogy nem külföldi nyerte el a javadalmat, emellett biztosította Várdait arról, hogy Kálnai és testvérei a püspök legjobb szervitorai lesznek. A gyors kivitelezés valóban arra utal, hogy a terv már készen állott, és Brodarics és Lászai közös ötlete lehetett. Kálnai Imre ugyanis azonnal kérvényezte a pápánál a megüresedett javadalmat. Az irat Lászai halála napjára van keltezve.4 4 Az ügy kivételességét mutatja, hogy a korban még viszonylag rendhagyónak számító módon a kancelláriai utat kikerülve közvetlenül a pápánál kérték a jóváhagyást. Kálnai ugyanis nem szokásos formájú kérvényt (supplicatio) nyújtott be, hanem már a pápa nevében megírt, az egyházfő „saját elhatározásából" kelt, motu proprio formájú szöveget. Ezt ő maga fogalmazta, mert a szöveg a pápai gyakorlattól teljesen idegen módon a magyar király főkegyúri jogát is hangsúlyozza. A motu proprio mint forma egyébként gyors ügyintézést feltételez: pápai jóváhagyása után az intézkedés rögtön érvényessé vált.45 Az instrumenta et priorum registra. Transcripsit et ed. Lorenz Weinrich. Roma-Bp. 1999. (Bibliotheca Academiae Hungáriáé in Roma, fontes 2.) 163-164. 42 Halálának időpontját sírkövéről ismeijük. Sírkövén (Csergheő Géza: Lazó János sírköve Rómában. [Egy sírkő rajzával). Turul 8. [1890] 129-131.; rajzát 1. Mon Vat. 1/5. XV, ill. Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance I. 1460-1541. Kolozsvár 1943. 190-191., fényképe uo.: 81. sz. kép) ARCHIDI[aconus] TRANSSIL[vanensis] szerepel; az okleveles adatok címét tekintve pontosabbak. Ez is arra utal, amit Érszegi Géza kimutat, hogy a sírverse nem saját alkotása, hanem helyi munka (Érszegi G.: Romana urna i. m. 144-147.). Temetésének időpontja Brodarics leveléből derül ki. Elképzelhető, hogy a pestis áldozatait közös sírba temették, így Lászai síi-emléke csak kenotáfium (Érszegi Géza szíves közlése). 43 1 523. aug. 18., Róma: DL 82 611., kiadását 1. Lukcsics Pál: XVI. századi magyar irodalomtörténeti vonatkozású újabb levelek a zsélyi levéltárból. Irodalomtörténeti Közlemények 40. (1930) 222-223. (több hibával, ezért az eredetit használtam), fordítását 1. Kapitánffy Istvántól in: Magyar humanisták levelei XV-XVI. század. Közreadja V Kovács Sándor. Bp. 1971. (Nemzeti könyvtár. Művelődéstörténet) 559. (266. sz.). 44 Archivio Segreto Vaticano, Registra Supplicationum (a továbbiakban: ASV Reg. Suppl.) 1792. fol. 20lr. 45 Thomas Frenz: I documenti pontifici nel Medioevo e nell'etr moderna. Traduzione di Verio Santoro, Sergio Pagano. 2. ed. Cittá del Vaticano 1998. 71-72., 90. A „kérvény"-t a gyakorlat szerint
