Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Szili Sándor: Izjaszlav Jaroszlavics kijevi fejedelem bulláinak jelképrendszere. A rózsa mint keresztény szimbólum a 11. századi keleti szláv történelemben
IZJASZLAV JAROSZLAVICS KIJEVI FEJEDELEM BULLÁINAK JELKÉPRENDSZERE 389 liai normann hercegséghez hasonlatosan 89 ) Szent Péter patrimóniumává, az Apostolfej edelem hűbérbirtokává váljon. Az Izjaszlav bulláján látható rozetta archetípusa a VII. Gergelytől kapott aranyrózsa lehetett. Ezért egyedülálló a keleti szláv kultúrkörben, és emiatt oly díszes a pecsétnyomó megformálása. Nagyon valószínű azonban, hogy nem a nevezetes kisplasztika vagy egy természetben előforduló rózsakehely szolgált közvetlen mintaként a vésnök számára, hanem valamilyen korábbi műalkotás. Hasonló ábrázolással találkozhatunk például a fidenzai templom (Emilia-Romagna tartomány) 12. század végén faragott homlokzati domborművei között.1"0 Janyin szerint a mindkét oldalukon védőszent képét tartalmazó ókeletiszláv bullák a 12. század első felében a tulajdonosuk kereszt- és apai nevét árulták el, míg a megelőző periódusban azt a hierarchikus alárendeltségi viszonyt fejezték ki, amely a bulla tulajdonosát a pecsét hátlapján ábrázolt védőszent nevét viselő személyhez fűzte.10 1 VII. Gergely volt az első pápa, aki a bullájanak előlapján Szent Péter és Szent Pál arcmását használta (köztük egy latin kereszttel), míg a hátlapon a nevén és a címén kívül feltüntette a sorszámát is.102 Hildebrand bíboros névválasztását I. (Nagy) Gergely pápa103 eszméinek követése határozta meg.10 4 Izjaszlavnak a függő viszony érzékeltetésére I. Gergely ábrázolását kellett volna a pecsétjén elhelyeznie, akit az ortodox kereszténységben is szentként tisztelnek. Csakhogy Izjaszlav nem tett hűségesküt Szent Péter előtt miként a fia, Jaropolk, így nem számított VII. Gergely vazallusának, csak a pártfogoltjának. Izjaszlav bullája azt közli a pecsét tulajdonosáról, hogy a keresztségben a Dmitrij nevet kapta, és személyében Krisztus földi helytartójának patronátusa alatt áll. Geórgiosz kijevi metropolita, aki 1072-ben sikertelenül próbálkozott Borisz és Gleb keleti szláv szentté avatásának megakadályozásával, 1073-ban Konstantinápolyba távozott.10 5 Talán a törvényes uralkodó elűzése elleni tiltakozásul, bár Izjaszlavval is konfliktusban állt. Rusz egyháza akkoriban három metropóliára oszlott a triumvirátus tagjainak székhelye szerinti központokkal.10 6 Bár a kijevi Barlangmonostor apátja, Feodoszij, a száműzött fejedelmet 99 Domet Oljancin: Zur Regierung des Großfürsten Izjaslav-Demeter von Kiev (1054-1078). In: Jahrbücher für Geschichte Osteuropas. Bd. 8. Heft 4. München 1960. S. 405-406.; Gergely J.: A pápaság i. m. 95. 100 Színes fényképét 1. Géczi J.: A rózsa és jelképei. A keresztény középkor i. m. 64. — A fidenzai templom homlokzatának rózsadomborművein két körívben kifaragott hat-hat, felül bevágással osztott szirom veszi körül a virág közepét. Az itáliai szobrászmesterek a Római Birodalom és Bizánc díszítőművészetét tekintették mintának. Antonius Pius római császár (138-161) oszlopának reliefjein látható testőrkatonák pajzsán ábrázolt négyszirmú rózsákat az alakjuk miatt akár a fidenzai domborművek előképének is tekinthetjük. Fényképét 1. Géczi J.: A rózsa és jelképei. Az antik Mediterránum i. m. 286. 101 Janyin, V. L.: Russzkaja knyaginya Oliszava - Gertruda i jejo szin Jaropolk i. m. 159. 102 de Lasala, F.: Typology of the papal seals i. m. 3. 103 I. (Nagy, Szent) Gergely pontifikátusa: 590-604. 104 Gergely J.: A pápaság i. m. 92. 105 A Régmúlt idők krónikája az Ipatyij-évkönyv szerint i. m. 222. 108 Andzsej V. Poppe: Russzkije mitropolii Konsztantyinopolszkoj patriarhii v XI sztoletyii. In: Vizantyijszkij vremennyik. [Cs. 1.] T. XXVIII. 1968. 97-108.; [Cs. 2.J T. XXIX. 1968. 101.; Nazarenko, A. V.: Nyeszosztojavsijszja „triumvirat" i. m. 545.
