Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Szili Sándor: Izjaszlav Jaroszlavics kijevi fejedelem bulláinak jelképrendszere. A rózsa mint keresztény szimbólum a 11. századi keleti szláv történelemben
376 SZILI SÁNDOR Megváltó szenvedéseinek jelképévé vált. A bizánci elefántcsont-faragványok egyik legszebb példánya a Harbaville Triptychon (10-11. század). A középső táblájának hátoldalán elhelyezett keresztet Jézus öt szent sebét szimbolizáló, teljesen élethű, öt rózsafej díszíti.1 9 Egy 10. századi, Konstantinápolyban készült, elefántcsont triptychon hátoldalán kifaragott életfa gerendáinak metszéspontjában, koncentrikusan elhelyezett négy sziromkoszorúból kialakított, stilizált rózsafej, míg a kereszt szárainak végénél rózsára nem hasonlító rozetták kaptak helyet.2 0 Öt darab, csipkézett szélű, korong formájú rozettát mintáztak meg a Bernward-Biblia (11. század) elejére bekötött miniatúrán látható keresztfán (f. Ír.).2 1 Krisztus mártíromságára emlékeztetnek az életfa tetejére és harántgerendájának két végére rajzolt rozetták egy 1078-ból származó bizánci Pszaltérion minatúráján.2 2 A három aranykorongba (a szent örökkévalóságba) foglalt, a teremtés napjainak számára utaló hat-hat-hat vörös és kék szirmot a vér és a kínszenvedés2 3 színére festették. Az ókeresztény művészetben még pálmákkal és négy folyóval, később dús növényzettel és állatokkal, majd virágokkal borított pompázatos kertként ábrázolták az Édent.2 4 A rózsa mellett a margaréta lett a Paradicsom, Krisztus és a vértanúság legkorábbi virágszimbóluma. Az allegória alapjául — mint a legtöbb esetben — bibliai szöveghely szolgált: „hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, aki igaz gyöngyöket keres, aki találván egy drága gyöngyre, elméne, és mindenét eladván amije volt, megvevé azt."2 5 A növény görög (papyapiiiq) és latin (margarita) neve gyöngyöt jelent.26 A margarétát, valamint a vele egy rendszertani családba (fészkesek) tartozó százszorszépet és kamillát a szirmaik könnycsepp formája miatt gyakran asszociálták Jézus és általában a vértanúk szenvedéseivel.2 7 A sztavroszisz (crucifixio) virágmintás ábrázolásai között a koraiakhoz sorolt Gellone Sacramentarium 755-787 körül készült a mai Franciaország területén. Egyik miniatúrája (f. 143v.) a sebeiből vérző, megfeszített Krisztust mutatja. A kékre festett keresztet stilizált virágok borítják, amelyek körívben el-19 A Harbaville Triptychon e részletének fényképét 1. Larousse Encyclopedia of Byzantine and Medieval Art. London 1981. 152. 20 Bernward von Hildesheim und das Zeitalter der Ottonen. Bd. 2. Hildesheim 1993. 51. Abbildung 11-16. 21 Uo. 569. Abbildung VIII-29. — Az 1000 körül készült Bernward-Biblia miniatúráján megörökített keresztfán öt rozetta jelképezi Krisztus szent sebeit. A vörös alapon fehér színű, sokszirmú rózsák egy-egy aranykorongot vesznek körül. A miniatúra bizánci hatást mutat, 1. még http://www.mcah.columbia.edu/dbcourses/item.cgi?template=submagnify&id=16616&table=items (a letöltés dátuma: 2009. ápr. 8.). 22 E. D. Clarke 15. f. 9v. In: Corpus der byzantinischen Miniaturenhandschriften. Bd. 1. Stuttgart 1977. 46. (leírás), 166. (kép). 23 Az ibolya a színe miatt lett Krisztus szenvedéseinek jelképe, 1. Magyar Katolikus Lexikon V Bp. 2000. 162-163. 24 Magyar Katolikus Lexikon X. Bp. 2005. 602-603. 25 Mt 13,45-46. (a Károli Gáspár-féle, revideált szövegű, református bibliafordítás alapján hivatkozom), vö.: „iterum simile est regnum caelorum homini negotiatori quaerenti bonas margaritas, inventa antem una preticsa margarita abii et vendidit omnia quae habuit et emit earn" — Biblia Sacra. Vulgata. Stuttgart 1994. 1547. 26 A margaréta szó a sémi nyelvcsaládba tartozó babiloni „mar galliti" Ca tenger leánya') kifejezésből ered. 27 Magyar Katolikus Lexikon VIII. Bp. 2003. 612., uo. XII. Bp. 2007. 634.
