Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Szili Sándor: Izjaszlav Jaroszlavics kijevi fejedelem bulláinak jelképrendszere. A rózsa mint keresztény szimbólum a 11. századi keleti szláv történelemben
KÖZLEMÉNYEK Baleczky Iván emlékének Szili Sándor IZJASZLAV JAROSZLAVICS KIJEVI FEJEDELEM BULLÁINAK JELKÉPRENDSZERE (A rózsa mint keresztény szimbólum all. századi keleti szláv történelemben I.)1 Bölcs Jaroszlav a halála (1054) előtt felosztotta országát a fiai között, és úgy rendelkezett, hogy legfontosabb trónja, a kijevi, az akkor rangidős gyermekének, Izjaszlavnak jusson. A többieket arra intette, hogy engedelmeskedjenek bátyjuknak.Izjaszlav Jaroszlavics a keresztségben a Dmitrij nevet kapta. A neki tulajdonított és fennmaradt bullákat — Valentyin Janyin kutatásai alapján — három típusba sorolják. A novgorodi trónon eltöltött évekre (1052-1054) datált pecsétjein görög nyelvű körfelirat3 fog közre egy háromágú szigony alakú emblémát, az úgynevezett „fejedelmi jelet",4 melynek középső szára kétágú szarv formájú, ívelt díszítésben végződik. A bulla hátlapja Szent Demetert ábrázolja teljes alakban, nimbusszal a feje körül.5 Janyin feltevése szerint, amit a szakirodalomban eddig nem cáfoltak, Izjaszlav a kijevi uralkodása alatt (1054-1068, 1069-1073, 1077-1078) a novgoroditól eltérő típusú pecséteket használt. Ezek közül a — stiláris jegyei alapján — korábbinak gondolt bulla pecsétnyomójának előlapjára Izjaszlav egy görög kereszt formájú, négyszirmú rozettát vésetett, míg a hátlapjára egy teljes alakban ábrázolt emberi figurát, szképtronnal1 ' a 1 Készült az MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport műhelyében. 2 A Régmúlt idők krónikája az Ipatyij-évkönyv szerint. In: Bibliotyeka lityeraraturi Drevnyej Ruszi. T. 1. Xl-XII veka. Szankt-Petyerburg 1997. 202. 3 „Uram, segítsd meg rabodat, Démitrioszt". 4 „Fejedelmi jel" (knyazseszkij znak): Az ókeletiszláv érméken valamint pecséteken látható két- (dvuzubec) és háromágú (trezubec) szigonyszerű formát Nyikolaj Karamzin óta általában a Rurik-leszármazott fejedelmek nemzetségi szimbólumának vélik, bár az értelmezésük polémia tárgya. Különféle típusaikat Borisz Ribakov a fejedelmi tulajdont azonosító birtokjeleknek vélte (Borisz A. Ribakov: Znaki szobsztvennosztyi v knyazseszkom hozjajsztve Kijevszkoj Ruszi. In: Szovjetszkaja arheologija VI. Moszkva-Leningrad 1940. 257.). Domet Oljancin azt állította, hogy keresztény jelképek, nevezetesen az á és az u stilizált ligatúrái (Domet Oljancin: Die Symbolik des Zeichens auf den Münzen Vladimirs des Großen und seiner Nachkommen. In: Jahrbücher für Geschichte Osteuropas. Bd. 4. Hf. 1. München 1956. 1-17.). Az első kijevi uralkodók normann származásának koncepciójából kiinduló Marija Szotnyikova a skandináv rúnaköveken látható kígyószerű díszítésekhez hasonlította a „fejedelmi jeleket", és elképzelhetőnek tartja, hogy azok viking hajók stilizált ábrázolásai (Marija P. Szotnyikova: Drevnyejsie russzkije monyeti X-XII vekov. Katalog i isszledovanyije. Moszkva 1995. 240-245.). 5 Valentyin L. Janyin: Aktovie pecsatyi drevnyej Ruszi X-XV w. T. I. Pecsatyi X - nacsala XIII v. Moszkva 1970. 35-36. (leírás), 166-167. (inszkripció), 249. (rajzolat), 281. (fotó). 6 Szképtron (lat. sceptrum): A római konzulok, majd császárok egyik hatalmi jelvénye, egy sassal díszített hadvezéri pálca. Ebből alakult ki a jogar. Az 5. századtól egyre gyakrabban keresztet helyeztek rá. A bizánci pénzérméken a 10. század második felétől tűnt fel a legkülönfélébb for-
