Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Szili Sándor: Izjaszlav Jaroszlavics kijevi fejedelem bulláinak jelképrendszere. A rózsa mint keresztény szimbólum a 11. századi keleti szláv történelemben
374 SZILI SÁNDOR jobb kezében, pajzzsal a balban, császári koronával a fején. A görög körfeliratból kibetűzhető a „Dimit[re]ósz" név.7 Izjaszlav későbbinek vélt kijevi pecsétje egyik oldalát sokszirmú rozetta, a másikat Szent Demeter nimbuszos mellképe díszíti, pajzzsal és lándzsával, a dicsfény mellett vertikálisan elhelyezett „A Szent", illetve a ,,Dimitr[iosz]" görög nyelvű felirattal.8 Izjaszlav kijevi bulláinak szimbólumrendszere a mai napig rejtély a kutatók előtt, különös tekintettel a sokszirmú rozetta jelentésére, amely önálló ábrázolása egyedülálló az ókeletiszláv szfragisztikában.9 A talány megfejtésével eddig csak Elisza Gorgyijenko próbálkozott, aki az ősi napkultusz utóhatását tükröző szoláris jelnek vélte a sokszirmú rozettát, mely egyúttal talizmánként védelmezte a pecsét tulajdonosát.1 0 Az ellentmondást (a keresztény és a pogány szimbólumok együttes használatát) a kutatónő azzal magyarázta, hogy az égitest az antik mitológiából ihletet merítő korai keresztény művészetben Krisztus metaforikus epithetonjaként ismert.1 1 E szinkretizmus keleti szláv talajon történő megjelenésének alátámasztására Gorgyijenko a kijevi Szent Szófia-székesegyház ornamenseinek egyes részleteit,1 2 valamint a novgorodi Péter és Pál apostolok ikon ezüstborításának domborműveit hozta fel példának.1 3 Az utóbbin látható nyolcszirmú rozetták, melyek vértanúk ábrázolásai között, illetve a vértanúk nimbuszaiban láthatók,1 4 a kutatónő szerint csaknem azonosak az Izjaszlav pecsétnyomójának előlapjára vésett rozettával.15 Gorgyijenko feltételezését közvetve már Engelina Szmirnova megcáfolta, aki a fejedelmi pecsét témájának érintése nélkül rámutatott, hogy az ikonborító dekoratív részletei — köztük a nyolcszirmú rozetták — a bizánci kultúrkörhöz tartozó legkülönfélébb eredetű ötvösmunkákon is előfordulnak a 10-11. században, így nem rendelkeznek lokális, keleti szláv sajátosságokkal, és konstantinápolyi tradícióra vezethetők vissza.1 6 mákban, a 11. században kereszttel a tetején. (The Oxford Dictionary of Byzantium. Vol. 3. New York-Oxford 1991. 1849.) Ebben az alakjában a pásztorbot előképe lett az ortodox egyházakban. Ruszban a fejedelmek is használták a pásztorbotot jogar helyett. A nyújtott szárú T betűre emlékeztető bot felső végei felfelé kunkorodtak ha a fejedelmi, és lefelé, ha az egyházfői hatalmat szimbolizálták (Gerb i flag Rosszii X-XX veka. Moszkva 1997. 83-84.) 7 Uo. 35. (leírás), 167. (inszkripció), 249. (rajzolat), 281. (fotó). 8 Uo. 35. (leírás), 167. (inszkripció), 249. (rajzolat), 281-282. (fotó). 9 Uo. 35. 10 Elisza A. Gorgyijenko: Rozetka na pecsatyah knyazja Izjaszlava Jaroszlavicsa. In: Isztorija i kultura drevnyerusszkovo goroda. Moszkva 1989. 235., 237., 238. 11 Uo. 236. 12 Grigorij Ny. Logvin: Szofija Kiivszka. Kiiv 1971. 269-270. sz. képek. 13 Gorgyijenko, E. A.: Rozetka na pecsatyah knyazja Izjaszlava Jaroszlavicsa i. m. 235., 238. 14 Fényképét 1. Drevnyerusszkoje iszkussztvo. Vizantyija, Rusz, Zapadnaja Jevropa: iszkussztvo i kultura. Szankt-Petyerburg, 2002. 81., 84-85. valamint: http://images.yandex.ru/yandsearch?sp= O&tex... (a letöltés dátuma: 2009. márc. 13.) 15 Gorgyijenko, E. A.: Rozetka na pecsatyah knyazja Izjaszlava Jaroszlavicsa i. m. 238-239., Uő: Szerebrjanij okiad ikoni „Aposztoli Pjotr i Pavel" i oszobennosztyi novgorodszkoj liturgii v XII veke. In: Vszpomogatyelnie isztoricseszkije gyiszciplini. T. XXIII. Leningrád 1991. 156., 157. 16 Engelina Sz. Szmirnova: O pervonacsalnoj kompozicii i ikonograficseszkoj programme szerebrjanovo oklada XI v. ikoni „Aposztoli Pjotr i Pavel" iz Szofijszkovo szobora v Novgorogye. In: Drevnyerusszkoje iszkussztvo. Vizantyija, Rusz, Zapadnaja Jevropa: iszkussztvo i kultura. Szankt-Petyerburg 2002. 79., 93.
