Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
364 NEUMANN TIBOR ros tintával. 165 Ugyanezen a napon jutott el a hír Budára is, a királyi udvarba. Ulászló környezete is fontosnak tartotta, hogy még ezen a napon közölje a hírt Nagyszebennel (és nyilván több más várossal). Az uralkodó azonnal útnak indította Palkó nevű emberét, hogy a város inkább leveléből, mint másoktól értesüljön az örök időkre szóló béke megkötése felett érzett öröméről, és hogy vele együtt örvendezhessenek.16 6 A fővárosban a hírre nagy ünnepségeket rendeztek körmenetekkel, örömtüzekkel, harangozással és ágyúlövésekkel.16 7 A béke kihirdetését minden bizonnyal Pozsonyban is ünnepségek kísérték. A város vezetősége bőkezűen megajándékozta a magyar követeket: a jelenlévő Bátori vajda, Bakóc kancellár, Vajtmil, Schellenberg cseh kancellár, z Roupova udvarmester, Baumkircher és Ország László sáfrányt (Landsaffran) és 14 darab olasz lenvásznat (walsche leinbat) kaptak, emellett Bakócnak 12-én hozattak Bécsből két hajórakományra való templomtéglát {kirchziegel), amit utána püspöksége központjába, Győrbe fuvaroztak.168 A német urak egy része 15-16-án hagyta el a várost, a másik részük viszont bizonyára Budára utazott Ulászló néhány követével együtt, hiszen a fővárosban 19-étől olyan oklevelek keltek, amelyek jelenlétüket feltételezik.16 9 Ha hihetünk a pozsonyi számadáskönyvnek, november 23-án zajlott le a tárgyalások záróaktusa a városban: ezúttal a német követek hívták meg az itt maradt magyar urakat a Stomfaihoz címzett fogadóba, a város vezetősége pedig a római királyi és császári tanácsot, élükön Eitelfritz von Zollern gróffal, látta vendégül.170 6. A pozsonyi békeszerződés főbb pontjai A közvélekedéssel ellentétben a pozsonyi béke nem Ulászló és Miksa között köttetett,17 1 sőt, annak létrehozásában a római király diplomáciája szerényebb szerepet játszott. Láthattuk, hogy a tárgyalásokat a császár kezdeményezte, aki még azt is előírta fia számára, hogy saját küldöttsége élére Eitelfritz von Zollern grófot jelölje ki.172 A kortárs osztrák krónikás, Jakob Unrest a po-165 Johannes Tichtels Tagebuch i. m. 57. — A béke hírének eljutását Bécsbe Unrest ugyancsak nov. 12-re teszi, 1. Jakob Unrest: Osterreichische Chronik i. m. 194. 166 hec ideo volumus vobis significare, ut eiusceraodi bona nova ex his nostris litteris et ab isto homine nostro Palkone presencium ostensore, quam ab aliis intelligatis una nobiscuin congratulaturi — DF 245 147. 167 A pécsváradi apát 1491. nov. 18-án, Pécsváradon kelt leveléhez — amelyben közli, hogy mindenki úgy reméli, hamarosan meg lesz a béke — a következő cédulát csatolta: Sapiati como in quest'hora son stato advisato da Buda post clausas litteras che la pace è facta tra el re Maximiliano et lo re de Ungaria, celebrata a Buda cum processione, fochi, campane, bombarde et altre honorevele demonstratione. Non meritava altramente la bonta de questo re et la calamita de questo regno. El duca Alberto bisognara reprimere li soi impeti, modo habemus magnum regem Wladislaum — MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat, vö. Óváry 677. sz. 168 PSz 73. 169 Firnhaber 494-497., DF 258 590. (ezekről 1. tanulmányom második közleményét). 170 PSz 191. — A bejegyzések szerint a hallakoma mellett hét ökröt is vágtak a német uraknak. 171 Nem ismerek olyan hazai munkát, amely a pozsonyi békét ne a római és a magyar király közötti szerződésnek tekintené. Ennek oka részben talán az lehet, hogy a korszak legfontosabb elbeszélő művei III. Frigyes 1493. évi halálát követően íródtak, így az eseményeket értelemszerűen fiához kötik. 172 S. Wolf-, Die Doppelregierung i. m. 269. (602. sz. jegyz.).
