Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 365 zsonyi tárgyalásokról szólva nem hallgatta el, hogy a béke megkötésében tanácsa útján a császár tanúsította a legnagyobb szorgalmat.17 3 Ha figyelmesen végigolvassuk a szerződés pontjait, ugyanerre az eredményre jutunk: a legtöbb cikkely kedvezményezettje értelemszerűen nem Miksa, hanem császári atyja volt. Ugyancsak ezt igazolja az is, hogy a római király a szerződés olvastán nem volt elégedett, de a császár kifejezett kérésére úgy döntött: atyja iránti tiszteletből el kell fogadnia azt.1 7 '1 A béke ugyanis még inkább kidomborította 1490. őszi hadjáratának a kudarcát, hiszen az Ausztriai-ház — amely Ulászlót mindeddig következetesen csak cseh uralkodónak tekintette — kénytelen volt elismerni Ulászlót Magyarország kétségbevonhatatlan királyának (pro vero et indubitato rege Hungáriáé), és beleegyezni abba, hogy a magyar trónt flági utódai is örököljék (1. cikkely).175 Természetesen e tekintetben a pozsonyi béke a magyar fél sikerének tekinthető, de lássuk, hogy ezért milyen árat kellett fizetnie. A szerződés szövege alapján a római király diplomáciai törekvései leginkább arra korlátozódtak, hogy az 1463. évi bécsújhelyi szerződésben a Habsburgok részére rögzített örökösödési jog a lehető legbiztosabb módon kerüljön megerősítésre (9-15. cikkely). E követelései megegyeznek a béke előkészítése idején Bakóc által aláírt, már bemutatott német nyelvű irat pontjaival, amely tehát, most már láthatjuk, kizárólag Miksa békekötés előtti igényeit tartalmazza. A cikkelyek előírták, hogy a magyar király a lehető leggyorsabban hívjon össze országgyűlést, amelynek időpontjáról értesítse a római király bécsi tanácsát. Az ő jelenlétükben tegyenek a magyar rendek esküt arról, hogy Ulászló vagy utódainak fiúörökös nélküli halála esetén Miksát vagy valamelyik fiági örökösét választják magyar királlyá (10. cikkely). A király pünkösd táján tartson egy másik országgyűlést is, amelyen az első diétáról hiányzók tegyék ugyanezt, szintén a német követek előtt (11. cikkely). Miksa és utódainak örökösödéséről a főpapok, a fontosabb bárói méltóságviselők és a jelentősebb, elsősorban határ menti várak várnagyai kötelesek tisztségbe lépésükkor mindaddig esküt tenni, amíg a Habsburgok örökösödési joga nem érvényesül; eskütételük nélkül ki sem nevezhetők (12. cikkely).1 TM A szent korona különleges szokásjogi szerepe miatt igényelte a római király azt is, hogy erre a mindenkori koronaőrök is kötelezve legyenek (13. cikkely), de elvárta örökösödési joga megerősítését Ulászló minden trónra lépő utódjától, illetve kiskorú uralkodók esetén a nevükben kormányzó tanácstól is (14. cikkely). Az esküről kiállított nyílt okleveleket a hainburgi várnagyon vagy városi tanácson keresztül kell eljuttatni a másik félhez (15. cikkely). 173 Nu het der kayser den maisten vleis durch sein rett zu dem frid — Jakob Unrest: Österreichische Chronik i. m. 194. 174 S. Wolf: Die Doppelregierung i. m. 272. — A szerző ezen adatra hivatkozva érvel amellett, hogy az eddigi szakirodalommal ellentétben a béke nem a római királyi, hanem a császári diplomácia elképzeléseit tükrözi. 175 A pozsonyi békeszerződés legjobb kiadását 1. Schwind-Dopsch 424-440. (a cikkelyek sorszámozásánál is ezt a kiadást vettem figyelembe). — Magyar fordítását 1. Köblös József-Süttő Szilárd-Szende Katalin-. Magyar békeszerződések 1000-1526. Pápa 2000. 238-265. (Szende Katalin munkája). 178 Bonfini idevonatkozó sorai (Bonfini V II. 75.) erősen túlzóak. Szó sem volt arról, hogy csak a két fél közös akaratából kaphat valaki tisztséget Magyarországon.
