Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
346 NEUMANN TIBOR báróinak tehát ismét három fronton kellett helyt állniuk, ami értelemszerűen korlátozta a németek ellen küldhető katonák létszámát: várható volt, hogy a Fehérvár ostromában részt vett, 14 ezer főre becsült5 6 sereg gyors olvadásnak fog indulni. A magyar hadvezetés a beérkező hírek dacára sem állt el az Ausztria elleni hadjárat tervétől; úgy látták, hogy a fenyegetett területek birtokosai és méltóságviselői sikeresen fel tudják venni a harcot az újonnan fellépő ellenségekkel, vagy legalább képesek feltartóztatni előretörésüket. Jól mutatja a németek elleni front előtérbe helyezését, hogy a király már a fehérvári bevonulás napján, július 25-én megbontotta a cseh zsoldossereget, és egy részét Jan z Lomnice morva báró, királyi kapitány vezetése alatt Sopron érintésével Alsó-Ausztriába küldte, „a németek által ostromolt ausztriai váraink megsegítésére".57 A török határra visszaküldte — minden bizonnyal ugyancsak július utolsó napjaiban — Kinizsi Pál temesi ispánt mintegy háromezer katonával.5 8 E haderő részben azonos lehetett azzal, amelyet Kinizsi és fogadott fiai, Vingárti Geréb Mátyás és Péter tavasszal a Dél-Dunántúlon, majd nyáron, miután Fehérvár alatt egyesültek a királyi sereggel, Vázsonynál és más váraknál vezettek sikerre.5 9 A János Albert személyében jelentkező veszedelem elhárítását Szapolyai István szepesi örökös ispánra, Ausztria egykori főkapitányára bízta, akinek északkelet-magyarországi uradalmai is a lengyel hadak fenyegetésében éltek, egyúttal természetesen a régióban birtokos főurak és városok csapatait is a rendelkezésére bocsátotta.6 0 Bár Szapolyai csak augusztus végén indult el Kassára, a király addig több kisebb csapatot irányított át a térségbe: tudomásunk van például arról, hogy Zelena Gergely királyi huszárkapitány már augusztus végén megérkezett a város megerősítésére.6 1 56 F. Tranchedino jelentése a milánói hercegnek, 1491. aug. 31., 1. MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat. (Óváry 664. sz.). 57 ad subveniendum certis castris nostris per Alemanos in Austria obsessis — DF 203 978. (kiadását 1. Sopron szabad királyi város története I/1-II/6. Szerk. Házi Jenő. Sopron 1921-1943. [a továbbiakban: Sopron] 1/6. 84-85.) 58 T. Vimercati a milánói hercegnek, 1491. szept. 20.: De Turchi dicono che sono corsi in Hungaria verso il veschovato de Varadino, et hano facto de gran damno, in modo ch'e stato necessario al signore re levare d'Albaregale certo suo capitaneo, quale era deputato alla custodia d'epsa Albaregale, et mandarlo contra epsi Turchi con circha a tre mili persone — MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat. — A Kinizsi seregében a dél-dunántúli hadjáratot végigküzdő és Vázsony ostromában is résztvevő Szakolyi Albert aug. 8-ára már hazaérkezett becsei várába (Torontál m.): DL 82 038., Neumann T.-Pálffy G.\ Főkapitányi adományok i. m. 211-212. — Vö. Tubero 69. 59 E seregre 1. Neumann T.-Pálffy G.: Főkapitányi adományok i. m. 211-212.; arra, hogy Geréb Mátyás is vezére lehetett, 1. Reinprecht von Reichenburg 1491. máj. 19-i levelét Miksa királyhoz: Maximilians I. vertraulicher Briefwechsel mit Sigmund Prüschenk freiherrn von Stettenberg. Hg. von Victor von Kraus. Innsbruck, 1875. 76. — Tubero szerint ötezer főből állt Kinizsi Vázsonyt ostromló hada (Tubero 68.), és ugyanezt a számot közli Vitius Gotius Raguzának címzett, 1491. szept. 11-én, Budán kelt jelentésében. Utóbbi szerint Kinizsi Vázsonyon kívül négy várat foglalt el, 1. MTAK Kézirattár, MS 4999. (Modena) — Nem kizárt, hogy ezek közül az egyik Ozora volt, amelynek elfoglalásáról Bakóc kancellár júl. 30-i levelében is beszámol: Pray, G. : Epistolae procerum i. m. 25. 60 Mozgósítási parancs 1491. aug. 27-én Abaúj megyének: DL 86 010. (kiadását 1. Neumann T.-Pálffy G.. Főkapitányi adományok i. m. 230-231.), Bártfának: DF 215 722. (regeszta: Bártfa 2952. sz.), Kassának: DF 270 710., aug. 28-án Losonci Lászlónak: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli Losonczi Bánffy család történetéhez. Szerk. Iványi Béla. II. kötet 1458-1526. Bp. 1928. (a továbbiakban: Bánffy II.) 298-299. 61 A király aug. 5-én azt írja Kassának, hogy „iamque certas copias pro vestro subsidio misimus quottidieque plures mittemus" (DF 270 708., kiadása: Sprawozdanie 80-81.), míg négy nappal később
