Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Prajda Katalin: Levelező üzletemberek. Firenzeiek a Zsigmond korban
322 PRAJDA KATALIN ban pápai követként is járt Magyarországon. 97 Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a Vieri di Vieri Guadagni neve alatt bejegyzett, banki ügyekre szakosodott társaság Firenze mellett Rómában is tartott fenn kirendeltséget. Mint ahogy a számos adatból kitűnik, a római levéltárak iratai számos újdonságot rejthetnek magukban a Scolarikkal és más, a Magyar Királyságot megjárt üzletemberekkel kapcsolatban. Ezek mellett számos más városban is jelen voltak a Scolarik ügynökeik és partnereik révén, így Zenggben, Szebenben, Trevisóban és Budán, hogy csak néhányat említsünk közülük. Összességében megállapítható: amint az említett példák is mutatják, a Scolarik nem változtattak a jól bejáratott kereskedelmi csatornáikon, hanem legalább két generáción keresztül ugyanazokat a beszerzési és értékesítési útvonalakat használták, és partnerhálózatuk építésében is a jól megszokott üzlettársakhoz és családokhoz ragaszkodtak. Üzlet és szóbeszéd A régi barátságok és jó üzleti kapcsolatok arra is alkalmat adtak, hogy a kereskedők megbeszéljenek az üzleten túlmenően számos más kérdést is. így ezeknek a levelezéseknek nem csak gazdasági szempontból volt jelentősége, hanem a társadalmi érintkezésben betöltött szerepük sem elhanyagolható.9 8 A városvezetésben szintén kiemelkedő fontossággal bírtak ezek a levelezések, hiszen egy városi polgár nem csak kereskedő volt, hanem az — arra választhatók — nagyon sokszor ültek valamely magisztrátus székében, így a városi tanács üléseinek alkalmával saját levelezési csatornáikra hivatkozva tudtak érvelni egy ügy mellett vagy ellen.9 9 Miként arra Robert Lopez és Avner Greif is rámutatott: az itáliai városállamokban, így Firenzében is, kereskedők ültek a városi tisztségekben, ők irányították a várost, s a város elöljáróiként is elsősorban kereskedőtársaik — s nem mellékesen persze, a maguk — boldogulásukat tartották szem előtt.100 Ehhez pedig nélkülözhetetlen volt a megfelelő információáramlás. Minél tekintélyesebb volt egy kereskedő, annál több levelezőtársa volt, és minél több levelet kapott, annál pontosabb információkkal rendelkezett a politikai eseményekkel kapcsolatban és — valószínűleg — annál jobb politikai pozíciót tudott elérni a tanácson belül. A szorosan vett politikai kérdéseken túl így értelmét nyerte az olyan mondandó is, amelynek a felületes szemlélő első pillanatban nem tulajdonít különösebb jelentőséget. A házasságkötések, üzleti viták 97 Engel Pál: Honor, vár, ispánság. Válogatott tanulmányok. Szerk. Csukovits Enikő. Bp. 2003. 276., Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Bp. 1985. 442. 98 A szóbeszéd társadalmi és politikai aspektusairól 1. Elizabeth Horodovich: The gossiping tongue: oral networks, public life and political culture in early modern Venice. Renaissance Studies 19. (2005/1.) 23^5. 99 A kereskedelmi levelezések politikai tartalmának elemzésére 1. Francesca Trivellato: Merchants' Letters Across Geographical and Social Boundaries In: Correspondence and Cultural Exchange in Europe 1400-1700. Eds. Francisco Bethencourt, Florike Egmond. Cambridge 2007. 81. 100 Avner Greif: Institutions and the Path to the Modern Economy. Lessons from Medieval Trade. Cambridge 2006. 218., Francesca Trivellato: A Republic of Merchants? In: Finding Europe. Discourses on Margins, Communities, Images 13-18. Centuries. Ed. Anthony Molho, Diogo Ramada Curto, Niki Koniordos. New York 2007. 133-158.
