Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Prajda Katalin: Levelező üzletemberek. Firenzeiek a Zsigmond korban
FIRENZEIEK A ZSIGMOND KORBAN 323 megemlítése nemcsak arra volt jó, hogy a társadalmi életben tájékozottak legyenek, hanem arra is, hogy esetlegesen az efféle információk politikai és gazdasági következményeit is észrevegyék. Például: ha egy kereskedő férjhez adta a lányát, akkor az azzal járt, hogy nagyobb összeg vándorolt ki a zsebéből, amely az ara férjét és apósát gazdagította. így tehát legyen az házasság, temetés, politika vagy csak egy kósza szóbeszéd, rokonok és barátok szívesen megosztották egymással értesüléseiket. Jó példát szolgáltatnak erre Giambonino Scolari levelei fivéréhez, Filippóhoz. Mint már utaltam rá, a két testvér napi szintű levelezőviszonyban állt egymással, s az üzleten túlmenően minden mást is megbeszéltek. így Giambonino két levele végén is megemlítette, hogy „egyébként" aznap délelőtt Andrea di ser Pagnolo lánya, Isabetta és ser Pucci da Prato fia, Gianpiero házasságot kötöttek, és szerinte ez így is volt rendjén.101 A másik ilyen bőbeszédű levelező Giovanni di Niccolö Falcucci volt, a Magyar Királyságban többek között a váradi püspök megbízásából működő bróker, akinek az Andrea Scolarihoz címzett leveleiből számos aktuálpolitikai eseményt is megtudhatunk. így többek között azt is, hogy a kalocsai érsekséget Ozorai Pipó jóindulatából kapta meg a pécsváradi apát, Giovanni Buondelmonte, valamint elújságolta azt is, hogy Velencében új pénzt vezettek be, és talán nem mese az sem, hogy Isten akaratából a milánói uralkodó elhunyt, továbbá, hogy egy vlach azt a hírt terjesztette el Szebenben, amely szerint a közelben állomásozik Ozorai Pipó, aki mellett ott tartózkodik Vieri és Niccolö di Andrea Lamberteschi.102 Az üzleti életben nem különben kulcsfontosságú lehetett annak az információnak a terjedése is, hogy a Lamberteschi fivérek nagyon rossz adósok, akiktől szinte lehetetlen volt pénz behajtani, de olyannyira, hogy Giovanni Falcucci efölött érzett elkeseredésében az öngyilkossággal is fenyegetőzött.103 így tehát nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a megbízhatatlan kereskedőket — annak ellenére, hogy korábban Ozorai Pipó szolgálatában álltak — 1427-ben Zsigmond börtönbe csukatta.10 4 Szolidáris rokonság A Firenze társadalomtörténetét kutatók között elterjedt elképzelés az, hogy a 14-15. század fordulóján még mindig élt az a szolidáris családmodell — amely az azt megelőző évszázadban alapját adta mindenfajta társadalmi érintkezésnek és gazdasági kapcsolatnak —, erre egyik korábbi tanulmányában már Arany Krisztina is utalt. A kiterjedt rokonság jelensége, s a rokoni kapcsolatok ápolása a Magyarországon járt firenzei kereskedők levelezésében is tetten érhető.105 101 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 350r., fol. 348r. — Erről Andrea di ser Pagnolo maga is megemlékezik 1429. máj. 29-én küldött levelében, 1. ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 353r. 102 ASF Corp. Rel. Sopp 78. 326. fol. 277. — Az Ozorai Pipo által vezetett 1423., 1425. és 1426. évi hadjáratra vonatkozóan 1. Engel Pál: Török veszély Zsigmond korában (1387-1437). Századok 128. (1994) 281. 103 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. 328r . 104 Agy Signori, Legazioni e Commissarie 7. 77v . , Simonyi E.: Flórenczi i. m. doc. 94. sz. 105 John Najemy: A History of Florence. Oxford 2006. 6-7., Carol Lansing: The Florentine Magnates: Lineage and Faction in a Medieval Commune. Princeton 1991., Francis William Kent:
