Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Prajda Katalin: Levelező üzletemberek. Firenzeiek a Zsigmond korban

320 PRAJDA KATALIN Az afrikai Tuniszon kívül számos itáliai úticélt is említenek a Scolarikkal kapcsolatos források, ahol ők maguk vagy üzlettársaik megfordultak. Az egyik ilyen a Firenzéhez közel eső Arezzo volt. A város neve több alkalommal is meg­jelenik az itt tárgyalt levelezésekben. Az egyik esetben például Vieri Guadagni — Matteo Scolari üzlettársa — megemlíti, hogy épp Arezzóból tért vissza.84 Nem utolsó sorban pedig Andrea Scolari levelezésében több arezzói illetőségű kereskedő neve szerepel. Egyrészt 1424-ből fennmaradt egy levél, melyet egy eddig közelebbről nem azonosítható Papi (Geppo da Monterinaldi?) írt a város­ból a püspöknek. Ebben arezzóiaknak szóló váltókat említ meg a levélíró, ame­lyek megérkezéséről tájékoztatta Andreát.85 Ugyanígy egy másik levélben Si­mone di Piero Melanesi emlékeztette a püspököt kötelezettségére egy bizonyos Niccolö arezzói polgárral szemben, akinek aranyat ígért.86 Mindezek arra en­gednek következtetni, hogy olyan kereskedelmi kapcsolatok állhattak fenn Vá­rad és Arezzo között, amelyekben valószínűleg a Guadagni- és Gigli-társaságok lehettek a közvetítők. Egy Arezzóból Firenzébe áttelepült kereskedő, Lazzaro Bracci hagyatékában számos hivatkozást találhatunk a Guadagni és Gigli ban­kokkal folytatott közös üzletekre, s talán egy kiterjedtebb arezzói kutatás vá­laszt adhatna Andrea Scolari üzleti tevékenységének ezen aspektusára.87 A másik itáliai város, amely folyamatosan szerepel ezekben az üzleti leve­lekben, Velence volt. A Scolarik képviselőjének rendszeres jelenlétét természe­tesen nagy piacának és kikötőjének köszönhette. Ide érkeztek be például azok a hajók is, amelyek magyarországi rezet szállítottak.8 8 A Filippo és Giambonino között folyt levelezés tanúsága szerint 1429. június 11-én Niccolö Villani már kézhez kapott egy 500 aranydukátról szóló váltót, amelynek Tommaso di Piero Melanesi volt a kedvezményezettje, ugyanakkor az ezért cserébe várt, 1000 aranydukát értékű réz nem érkezett még meg Velencébe, annak ellenére, hogy Tommaso di Lodovico Zenggből május 28-án küldött levelében biztosította Giam­boninót, hogy az árut időben meg fogja kapni a Melanesiktől.8 9 Két hónappal később, augusztus l-jén, aztán Giambonino újabb levelet küldött testvérének, mondván: Velencében megkapta az 500 aranydukátról szóló váltót, így az ki van egyenlítve, ugyanakkor Tommaso Melanesitől semmi rezet nem kapott, en­nek eredményeként tehát a pénz másik felét nem fizeti ki neki. Ezzel egyidejű­leg Giambonino azt tanácsolja testvérének, ha van valami lezáratlan ügye Tom­masóval, akkor azt intézze el vele a következő napokban Velencében, mielőtt az elindulna, anélkül, hogy nézeteltérés keletkezne köztük. A jó viszony megőrzé­sének fontossága és más adatok arra engednek következtetni, hogy nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a budai Melanesi társaság és a Scolarik együttmű­ködtek. Korábban Tommaso testvére, Simone szintén levelezésben állt Andrea Scolarival. Úgy tűnik, együttműködésük jobbára a nemesfém-kereskedelmen alapulhatott, hiszen ebben a levélben aranyat és ezüstöt említenek, amelyet a 84 ASF MAP 98. fol. 29. 85 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 336. 86 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 330. 87 De Roover, R. : The Rise of the Medici Bank i. m. 225. 88 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 348. 89 ASF Corp. Rel. Sopp .78. 326. fol. 362.

Next

/
Oldalképek
Tartalom