Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Prajda Katalin: Levelező üzletemberek. Firenzeiek a Zsigmond korban
FIRENZEIEK A ZSIGMOND KORBAN 313 sének biztosítására. 1357-ben például egy, a város kereskedői által létrehozott intézmény és a kereskedelmi bíróság tagjai szerveztek meg állandó postaszolgálatot Firenze és Avignon között, hogy ezzel meggyorsítsák, ugyanakkor olcsóbbá tegyék a küldemények célbajuttatását.45 Emellett lehetőség volt arra is, hogy a kereskedő alkalmi megbízást adjon egy küldöncnek, aki a kívánt idő alatt eljuttatta levelét a célállomásra, sokszor igen magas viteldíjért.4 6 A harmadik esetben pedig a kereskedő saját szolgát tartott fenn, azért, hogy közte és családja, valamint más levelezőpartnerei között az összeköttetést megteremtse. Egyes esetekben őket „alkalmazottakénak vagy „szolgák"-nak nevezik a források.4 7 A Scolarik esetében a legtöbb levelet ilyen szolgák kézbesítették. Sok esetben erről a levélíró maga ad tájékoztatást: Giovanni Scolari például leveleiben többször is utalást tett arra, hogy saját szolgájával küldte a levelet.48 De olyan alkalmak is voltak, mikor a kézbesítő egy másik kereskedő levelét hozta, s őt a levél kézbesítése után továbbküldték egy következő megbízással. Ok valószínűleg olyan levélhordók voltak, akiket külön megfizettek minden egyes útért.49 Ezek a küldöncök azonban nemcsak leveleket, hanem árukat és pénzt is szállíthattak magukkal. Számos esetben előfordult például, hogy Matteo Scolari egyik leányának apósa, Vieri di Vieri Guadagni szolgájával küldetett pénzt számlái kiegyenlítésére az egyik firenzei társaságnak.50 Ugyanígy Matteo maga is beszámol egy levelében arról, hogy egy szolgát alkalmazott azért, hogy az árukat, amelyeket Afrikából hozatott, a magyar királynénak és Ozorai Pipónak elküldje.5 1 Az árukat egy másik alkalmazottja, bizonyos Nanino nevezetű firenzei lókupec vásárolta számára Tuniszban.5 2 A Giovanni Scolari által bátyjának, Filipponak küldött levelek arra engednek következtetni, hogy rendszeres, akár napi szintű levelezés folyhatott Velence és Firenze között a családon belül az 1429 körüli időszakban. Ezt megerősítik Domenico di Tommaso Borghini Velencéből Filipponak címzett levelei, amelyekben többször megemlíti, hogy az arra haladó küldönccel juttatta el a le-45 A postaszolgálatról részletesebben 1. Gaetano Milanesi: Ordini della „scarsella" de' Mercanti fiorentini per la corrispondenza tra Firenze e Avignone. Miscellanea fiorentina di erudizione e storia I. 1886. 149-153., Due libri mastri degli Alberti. Una grande compagnia di Calimala. 1348-1358. A cura di Richard A Goldthwaite, Enzo Settesoldi, Marco Spallanzani. I. 1348-1350. Firenze 1995. LXXXVI. A viteldíjakkal kapcsolatban 1. Lucia na Frangioni: I costi del servizio postale alla fine del Trecento. In: Aspetti della vita economica medievale. Atti del Convegno di Studi nel X Anniversario della morte di Federigo Melis Firenze-Pisa-Prato, 10-14 marzo 1984. Firenze 1985. 464-474. 46 ASF Mercanzia 169. 47 A pontos különbség a „fanti" és „famigli" között nem tisztázott teljes mértékben. Az előbbi minden bizonnyal a házi szolgák egy, a másikhoz képest kevésbé előkelő csoportját jelentette (Piero Guarducci - Valeria Ottanelli: I servitori domestici della casa borghese toscana nel basso medioevo. Firenze 1982. 43.). Edler de Roover definíciója szerint a „fante" szó több jelentést is hordozhat: 'háziszolga', '[egy társaság] dolgozóija]', vagy pedig 'küldönc', 1. Edler de Roover: Glossary of Medieval Terms of Business. Italian Series 1200-1600. Cambridge 1934. 115. 48 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 362. 49 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 348. 50 ASF Del Bene 19. fol. 43v. 51 ASF MAP 1. fol. 44. 52 ASF MAP 1. fol. 42.
